Mintha csak tegnap történt volna, amint felbukkannak a képek…pedig egy emberöltő van mögöttünk.

Öreg fák mesélnek, hallgasd susogó neszüket!
Gondolatok, s szelek szárnyán száll ma az üzenet.
Színesedő lombok, aranyban játszó, hulló levelek,
Ifjúságról, vágyakról, s forró tavaszról mesélnek.

Huszonöt év távlatából visszatekintve el-elgondolkodom életünk folyásán. Új élet kezdődött számunkra, új reményekkel. Meghatározója a balsors. – Akkoriban így láttuk. Utólag visszatekintve, a bajok mélyítették egymás iránti szeretetünket, s hihetetlen kitartásra tettek képessé bennünket.Hol is kezdődött?

Apró mécsek pislognak, s őrzik álmukat.
Gyászuk néma volt, elrejtve titkukat.
A hallgatás mélyen befedte nevüket.
Hallgat a múlt, s nem őrzi tettüket.

Fél évszázados aktahegy őrizte sötét titkok…
Hatalom fékezte, mélyre ásott, eltemetett jogok!
A megtorlás poklának legmélyebb bugyraiban
Rejtőzködő, szunnyadó történelem homályában

     Egy kis kertes házban éldegél Nagyapa és nagymama, és a kertjük benyúlik az akácerdőbe, a Lónyai csatorna közelében.