sze 11/08/17
somogybarcsirimek-.
Hegyek karéja ölelte,
védett csendes völgybe,
pihen a kérődző gulya,
így a pulinak sincs dolga.
|
h 11/06/17
Dáma Lovag Erdő...
Állítsátok meg az őrültet !
Aki kegyetlenül kaszabol
Nem ismer Istent
Sem hazát, sem ember fiát
A kapzsiság uralom hajtja
Fegyvert kipróbálja
Nem hallja a gyermek sírást
A népeknek sírt ás
|
Ki most vagyok, már nem leszek.
Ezért én mindent megteszek.
|
Vízzé válik az ég, a rögzített pillanatban
|
h 11/06/17
somogybarcsirimek-.
Leért az ősz, vén Dráva partjára,
sok színű ecsetjével, a tájat pingálta,
hej mennyi sok színű festéket hozott,
lám ezen a festő milyen jót kacagott.
|
Ó, adj több türelmet, Teremtőm, Uram,
békével cipeljem, ami hátra van,
ne korbácsként verjen pár lusta évem,Ű
nyugalom töltsön el, csak azt kérem.
|
p 11/03/17
Dáma Lovag Erdő...
A menekülő harcos
Akit úton talált a szél
Szívében a félelem vert tanyát
Ingoványos ösvényen
Hagyta el a hazát
A honvágy húsába vájt
Örömét nem látta senki
Üldöző fente rá fogát
|
A tél, ez a hosszú éjszaka
elbódítja a fákat –
ahogyan terjeng a dér szaga,
úgy vetkőznek az ágak:
|
Veled leszek,
örökké csak Neked.
|
cs 11/02/17
Dáma Lovag Erdő...
Egy marék földet csak
Hozzatok nekem
Legyen min megpihennem
Csak egy marék földet
|
sze 11/01/17
Mezei István
Száműzöm magamból…
Száműzöm magamból a salakot, mérget,
A haragot, gyűlöletet, bármilyen nehéz,
Hogy egykori énemhez újra visszatérjek,
Mikor enyém volt világ, kerek és egész.
|
Most minden az elmúlásra hangol,
a lelkemben száz halál barangol.
Szép halottaim a túlvilágon,
|
k 10/31/17
Dáma Lovag Erdő...
Az est fekete fátyolt terít
Az ég boltozatján
Fogyó Hold egyre halovány
A csend átkarol a néma estben
|
k 10/31/17
somogybarcsirimek-.
Bár tied én sosem voltam,
de te lehetsz még sorsomban,
ott ahol a pokol tűzét rakják,
majd kapaszkodsz karomban.
|
A magaslati úton egy csodálatos
tölgy fa búcsúzott a forró nyártól .
Színes ruháját tépte az északi szél.
|
h 10/30/17
Dáma Lovag Erdő...
A Pesti Srácról még nem írtam én
Kinek emléke ott szunnyadt lelkem legmélyén
Ki repített benzines palackot nagy erővel
Tankok repültek tűzet okádó csővel
|
Sírváros utcáin kóboroltam mélán,
kerestem egy halott márvány otthonát.
Gyertyás gesztenyefák bólintgattak énrám,
hulló leveleik vezettek tovább.
|
Mit éjjel a versembe facsarok,
végtelen gondolatok, kérdések,
lefokozzák a szeles nappalok,
a csúcson is völgykatlanban élek.
|
v 10/29/17
Dáma Lovag Erdő...
Hallod a zenét, s a néma csendet?
S mi mögötte zajlik a vészes üzenetet
Mi történik az országban?
Kitört a forradalom!
|
v 10/29/17
somogybarcsirimek-.
Úgy köpködte füstjét,
a fekete szörnyeteg,
hogy rázkódtak a sínek,
repült mint fergeteg.
|