p 06/02/23
Dáma Lovag Erdő...
Rózsa, rózsa, piros rózsa
Megszúrta a kezemet,
Kis angyalom, el kell válnom tőled.
Úgy elválok, mint a rózsa levele,
Elfújja a szél messze, messze.
Piros rózsa díszíti a vázámat,
El kell feledni örökre a babámat.
Úgy elfeledlek, mint a rózsalevél az ágat,
Nem látom már soha mosolygó orcádat.
|
k 05/30/23
Dáma Lovag Erdő...
Üzenem a hegyeknek
A legfélelmetesebb nagy hegyeknek
Adja vissza az elrabolt életeket!
Adja vissza a hitet benne!
Nem hagy szülőt, gyermeket árván
Ne vegye életét, aki meghódítani merte!
Adjátok vissza a bátor, megszállott lelkeket!
Ne tegyétek árvának ártatlan gyermekeket!
|
sze 05/24/23
Dáma Lovag Erdő...
(Török Gyuláné, Mosonmagyaróvár)
Elvégezte mezőgazdasági technikumát
De rájött arra, földeken nagy a táv
Nem való neki a végtelen mező
S a vágtató paripák!
Ő testvéreit s a gyermekeket szerette
Értük minden tudását, szeretetét feltette
Szíve nyitott volt feléjük
|
v 05/14/23
Dáma Lovag Erdő...
Gesztenyefa gyertyái égnek
Fehér, lila fénnyel fordulnak az égnek
Tavasz van, csuda szép
Virágba borul fa, mező, a rét
Szíved, lelked átjárja valami csoda
Ezer kis gyertyaláng illata
Ahogy a gesztenyefa virága
Szívedben kigyúl a szeretet lángja
|
szo 05/06/23
Dáma Lovag Erdő...
Álmomban hozzád mentem
Hegyen, völgyön, síkon ott teremtem
Szomorú szemed rám tekintett
Az én könnyeim megeredtek
Sirattad régen a magyar népet
Ki annyi sokat szenvedett
Megélt sok veszedelmet!
Mindenben ő volt a vesztes!
|
h 05/01/23
Dáma Lovag Erdő...
„Pax vobisz”!
(Ferenc pápa üzenete) - Béke veletek!
Ferenc pápa így üdvözölt bennetek
Ragyog a napsugár
Fényes sugarai emberszívet boldogít
Ferenc pápa itt van velünk, üdvözít!
Béke veletek!
Legyen boldog szívetek
Jó pásztorként itt van veletek
Üzenete boldoggá tesz bennetek
|
v 04/23/23
Dáma Lovag Erdő...
Hangos szóval kiáltok a magasba
Az Apátság fala néma marad!
Nincs már visszhang, ami kiált
Nincs felelet, néma a szád
Messze látok a Balaton víztükre felett
Kérdésre nincs, nem jön felelet!
Imára kulcsolom kezemet
Az oltár előtt letérdelek
|
cs 04/20/23
Dáma Lovag Erdő...
„Régi dicsőségünk” hova vesztél?
Régi homályokban hova tűntél?
Pásztortüzek gyúlnak
Azok messze világítanak
A nagy világba futott magyaroknak
Ropog a rőzse lángja
Fényt derítenek ősi homályra
Hogy felébredjetek kesergő nép
Ne szaladjatok a nagy világba szét
|
cs 04/20/23
Dáma Lovag Erdő...
(Budapest, 2023. április 28.)
Üdvözlégy Ferenc pápa!
Krisztus urunk földi helytartója.
Köszönjük, hogy hazánkba eljöttél!
Bennünket megörvendeztettél.
Hitünkben s békében megerősítettél
Üdvözlégy Ferenc pápa!
Hozz békét világra, hazánkba!
|
k 04/11/23
Dáma Lovag Erdő...
Ma, mikor költőket, írókat köszöntöm
Elszomorodott a lelkem
De sok mindent kell üzenni
Papírlapra vetnem
Köszöntök én minden költő s írótársat
Az élet hányatott során bizony kiálltak
Vigasztalták a szomorú lelkeket
De ha kellett velük ünnepeltek
|
p 04/07/23
Dáma Lovag Erdő...
„Látjátok feleim mik vagyunk?
Por és hamu vagyunk!”
/Ó magyar Mária siralomból/
„Látjátok mik vagyunk?”
Önmagát pusztító emberiség!
Jézus hiába halt meg a keresztfán!
Mi ebből semmit nem tanulván!
|
sze 04/05/23
Dáma Lovag Erdő...
Vándormadárként útra kelek
Felszállok, visznek a fellegek
Szétnézek az elterülő tájon
Velem jöhetnél, szíved ne fájjon
Elmegyek én gondolatban
Szellők szárnyán libbenve tova
Színes tájak felett repülök
A gondoktól messze tűnök
|
v 04/02/23
Dáma Lovag Erdő...
(Mezei István költőre emlékezve)
Szomorúan hajtom fejem
Egy igaz ember emléke előtt
Tudására, emberségére emlékezem
Mióta megismertem őt
Sok tudást, nagy szívet adott neked Isten
Mivel te jól sáfárkodtál
Jó lelket is adott hozzá
Verseidben üzenetként megosztottál
|
v 04/02/23
Dáma Lovag Erdő...
- Ülök szomorúan a szobámban
Egyedül, némák a gondolatok
Virágszirmokat hullajt a szél
Hallgatom a zörgető szelet
Vajon mit regél?
Hogy hozza felénk vad fellegeket?
Törő, zúzó, fújó, zord hatalmát
Megrázza az eget, földet
S üli rajta tékozló diadalát
|
sze 03/29/23
Dáma Lovag Erdő...
Tavaszi szél rázza a fákat
Tombol, megvadult csikóként száguldja a tájat
Hull a virágszirom, teríti a földet
Virágos utakon sétálni könnyebb
Majd arcod simogatja
Mintha szellő volna
Mert neki ehhez van kedve
S tovaszáll elcsendesedve
|
v 03/26/23
Dáma Lovag Erdő...
Tavasz van, tavasz van
Virágszirmokat repít a szél
Méhzsongástól hangzik a lég
Gólyamadár is hazatért
Vidáman füttyent a rigó
Tavasz van, tavasz van, élni jó!
Tavasz van, felébredt álmából a természet
Madárdaltól boldog a lelked
Mert Isten megadta nekünk
Tavasztól boldog a lelkünk
|
p 03/24/23
Dáma Lovag Erdő...
Ott, ahol a selymes vizű Duna andalog
Ott, ahol a kövek közt fodrozódnak a habok
Ott, ahol nyílik a sok színű vadvirág
Ott, ahol béke s napsugár ragyog rád
Ott, ahol a hód várat épít, s nyugati széltől susog a nád
Csónak siklik csendben, s szitakötő járja táncát
|
cs 03/23/23
Dáma Lovag Erdő...
Híd a dicső múlt s jelen között
Piros, fehér, zöld zászlóba öltözött
Leng a zászló magasra emelve
Ki még nem látja, most észrevegye
Hömpölyög az ünneplő tömeg
Nekik a haza szó, az édesanya, s becsület
Most kell hazánkért újra kiállni
Most kell a békére igent mondani!
|
k 02/21/23
Dáma Lovag Erdő...
(elbeszélő költemény)
Narancssárga sárga rózsa
De nagyon szeretlek
Nyíló virágod kedves a szívemnek
Ahogy rád nézek vidám a lelkem
Tele van virágoddal nyáron a kertem
Elszálltak az évek, elrepültek felettem
Elnyíltak a rózsáim már mind a kertben
Egy rózsabokornak ablakom alatt örül a szívem
Ősz múlásával egy szál örvendezteti lelkem
|
cs 02/16/23
Dáma Lovag Erdő...
"Egy nép Európa közepében"
Egy nép ismét talpra áll
Egy nép mondja
"Eddig, s ne tovább!
Elég volt a szenvedés
évszázadokon át!"
Egy nép, s ez a magyar
Szembe áll, s elmondja, mit akar
Hősökből, küzdelemből elég
Összefogunk, s talpra állunk még
|