A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István
webadmin
|
Rovatok: Vers „Apák Napján” emlékezem
|
|
Rovatok: Vers Édesanyám! Két karoddal megöleltél
Karjaidban elringattál
Ha rossz voltam megdorgáltál
Ha jó voltam, simogattál
Ha beteg voltam virrasztottál!
Ha távol voltam megsirattál
Kiskapuban mindig vártál
Soha nem volt üres a kezed!
Egyforma volt mind a hat gyermeked!
|
|
Rovatok: Vers Kakukk madár! Mondd el szépen
Hány tavaszt Jósolsz nekem?
Tavasz után jön-e nyár? Mennyi ősz, s tél vár?
Kakukk madár
A lombok között
Megszólal úgy köszönt
Kakukk, kakukk
Itt vagyok!
Figyeld hangom jósolok!
Kakukk, kakukk, kakukk!
|
|
Rovatok: Vers (Levél:vitéz Gyöngyösi Zsuzsannának) Mikor ragyog végre az áprilisi napsugár Megjelent egy titokzatos csomag
|
|
Rovatok: Vers Mondjátok meg én nekem
Mi az a függöny a végeken?
Az országnak mi húztunk határokat
Mit idő, sem ember le nem bonthat?
Nyugati határon túl más az élet
Ott rend és nyugalom a lét
Itt mivé lett a nemzet
Elveszett a tisztesség, s becsület?
|
|
Rovatok: Vers Az én hazám Magyarország!
|
|
Rovatok: Vers Hangos szóval kiálltok a magasba
Messze látok a Balaton víztükre felett
|
|
Rovatok: Vers Megszólal a csengő itt a vég felé Tudom megígérted, vársz reám
|
|
Rovatok: Vers Ébredező múltunk
„Régi dicsőségünk”hova vesztél?
Régi homályokban hova tűntél?
Pásztor tüzek gyúlnak
Azok messze világítanak
A nagy világba futott magyaroknak
Ropog a rőzse lángja
Fényt derítenek ősi homályra
Hogy felébredjetek kesergő nép
|
|
Rovatok: Vers Az est csendesen eljött
Halkan betakart a leple
Elpihent a Nap
A Hold elkergette
Utolsó bágyadt fényét küldte
Álmosan azt üzente
Holnap is eljön
Csak aludjunk szenderegve
S elhalkult a madár dal
|
|
Rovatok: Vers Már idősödő napjaim
Számlálásával jutok be a révben
Nem tudom, messze még a kikötő
Tavasz után nyár jön-e elébem
Nem tudom éri-e fény az arcomat
Meddig éltet a remény
Szép napokat megélt ragaszkodásodat
Halkan megköszönöm én
S,ha előbb megyek el
|
|
Rovatok: Vers Szépen énekel az árva madár
Ágról, ágra dalolva száll
Ó,de gyönyörűen mondja
Mint, ha az én lelkemből szólna
Erdő mélyén napfény csillan
Üldögélek magányosan
Árva madár nekem dalolja
Víg énekét nekem mondja
Lombsátor is azt susogja
|
|
Rovatok: Vers /Notre Dame /
Virágvasárnap múlt, s ti nem figyeltetek
Áldozati bárányt pusztított tüzetek
Áldozati bárány a Notre Dame
Kegyetlen áldozat lábainknál
Sírhatunk romba dőlt falainál
Lángnyelvek törtek az égre
Az embereknek fájdalomtól szorult a szíve
|
|
Rovatok: Vers Levél az öreg platánhoz Leveled zöldell, lombot növeszt
|
|
Rovatok: Vers Emlékszel mikor búcsúztunk?
Fiatalon szét vált utunk
Tele reménnyel ment vonatunk tovább
Meghódítani jött felénk az ismeretlen világ
Azóta sok idő száguldott idővonatán tova
Milyen volt életünk, egy nem várt csoda
Szélsebesen repült velünk a vonat
|
|
Rovatok: Vers /Dévai Nagy Kamilla ének művészhez /
Mint tavaszi légben éneklő pacsirta
Szívünk, lelkünk bánatát elsírja
Lelkem szavaid úgy itta
Éneked szép magyar hazánkról
Annak bánatáról, igaz fájdalmáról
Tavasz váró pacsirta zengjen éneked
|
|
Rovatok: Vers Vad nyugati szél Üres a ház, nem fűstől kéménye Bús kutya is hiába ugat
|
|
Rovatok: Vers /Kitelepítések: 1946-47.04.12./
Kicsi voltam, s nem értettem
Mi ez a sírás, rívás, felvonulás
Mindenki csomagot cipelt,
S hullatta könny záporát
Tehervonatok zsúfolva emberrel
Gyermek visítás még itt hallik fülemben!
„Embertelen világ ez”mondta édesapám
|
|
Rovatok: Vers Emlékszel mikor búcsúztunk? Azóta sok idő száguldott idővonatán tova
|
|
Rovatok: Vers Költők, mi vagyunk
A híres sereg
Tollunk az eszköz
Kard,sisak!
Munkánkért nem jár más
Csak a tisztelet!
Hol harcolunk
Hol írunk
Szavunk a fegyver
Lesújt, ha kell
Nem panaszkodunk ha
Életünk mostoha
|
