sze 02/17/21
Dáma Lovag Erdő...
A tájra terítette az ég éji subáját
Csendben hallod a bagoly huhogását
Leszállt az éj a csillagok honából
Elpihent a magány, elég volt a mából
Néma a csend az éji sötétben
Alszik a gond, álomba merülten
néha egy madár szárnya zizzen
Elpihen a fájdalom, alszik kimerülten
|
k 02/16/21
Dáma Lovag Erdő...
Bezártam szívem, elromlott a zár
Bezárult örökre, nem nyitható már
Elszaladt éveket kutatom
Tükörbe nézhetek tudom
Fáradt az arcom súgja,
Sok volt a küzdelem, súlya
Bezárt szívem, hagyom dobogni
Pár jó szót még szeretnék kapni
|
v 02/14/21
Dáma Lovag Erdő...
Tüzes napkoronggal ébred a hajnal
/ Valentin napra/
Tüzes napkoronggal ébredt a hajnal
Paripaként száguldott a nap az égre
Pirosan ragyogott a fény a szívek közepébe
Mint, ha tudná, ma Valentin napja
Melegét a szerető szíveknek adta.
A reménykedő szívek egymásra találjanak
|
v 02/14/21
Dáma Lovag Erdő...
Ősszel érő csipkebogyó Tövise felsértette szívemet Tavasz eljött, pattan bimbó Nem vigasztal engemet
Itt a tavasz ébredjetek
Zengi ég felé a pacsirta
Hóvirág a kőszívemet siratja
Ébresztgeti, reménykedik meghallja
Nem ébred az soha többé
Elcsendesült mindörökké
|
p 02/12/21
Dáma Lovag Erdő...
Verset írok hozzád!
Verset, érzelmek vad sorát
Kegyetlen szíved, hangos a szád!
Vers kegyelemért kiabál!
De dühöd még nem tomboltad ki
Olyan, mint e ordító világ!
Tör, zúz az értelem falán!
Ököllel vívod sorsod igazát!
|
sze 02/10/21
Dáma Lovag Erdő...
Ha visszanézek a múló időben
Mikor volt jövőképe az embernek
|
szo 02/06/21
Dáma Lovag Erdő...
Ó te gyönyörű, elhagyott városom
Szívem érted aggódik nagyon
Mi történt veletek?
Világnak fájdalmatok kürtölitek
Pedig ritkán látsz, ily rendezett várost!
Öreg Tisza békésen andalog ott
Partjainál égbenyúló tornyok
Istent és ember alkotást dicsérik, amott
|
p 02/05/21
Dáma Lovag Erdő...
Kacag a fillér, gurul a forint
A vén Európa beteg már megint
Halmokban dobált lakáskulcsok
Zsebeiket tömik a bankok
Mi lesz veled Te szorgos nép
Nem lesz otthonod, házad
Hova lehajtod árva fejed
Hideg és a nincs kopog az ablakon
Dolgoztál, de másé kis vagyonod
|
sze 02/03/21
Dáma Lovag Erdő...
Kidőlt, bedőlt kicsi ház,
Omladozó fala
Látszik rajta szebb napokat megélt,
Szorgos volt a gazda
Kerítése fonott fűzfából,
Átsüvít rajta a szegénység
Udvara rendezett,
tele rőzsével és fával
Öreg ember tipeg, vödörrel kezében,
|
k 02/02/21
Dáma Lovag Erdő...
( kis királynőm)
Kertünkben kinyílott a hóvirág
Első tavasz hírnök hófehér szála
Nincs ki velem együtt megcsodálja
Hosszú vándor útra mentél!
Távol vagy tőlem, elválaszt a tél
De veled van mindig szerető szívem
|
h 02/01/21
Dáma Lovag Erdő...
Mivé lettél áldott jó kenyerünk?
Bezárt ajtók mögött penészedünk
Mosoly is lefagyott arcunkról
Távolodunk a boldogságtól.
Mivé lettél áldott jó kenyerünk?
Istenünk, legalább ezt hagyd nekünk!
A pénz penésze kenyérbe lehelt!
Bennünket beteggé tett!
|
v 01/31/21
Dáma Lovag Erdő...
Gondolatban visszatérek
Elém sodor sorba emlékképek
Érő búzatábla, s búzavirága
Virágzó mezők, zöldellő vetések
Édesanyám által dagasztott kenyerek
Dagasztó teknő mellett állok
Kis sámlin én is dagasztóvá válok
Drága Édesanyám megmutatja
Kezem a kis cipót, hogy dagasztja!
|
sze 01/27/21
Dáma Lovag Erdő...
Nem tudom honnan jött,
Merre tart még útja?
Milyen a családfája
Nem érek én rá, az ön gondja!
Rossz korba született!
Hol a becsület, nem érték
Emberi tartást
Itt, pénzben mérték!
Életében alkotott – e?
Vagy csak úgy csinálta?
Elmúlt a dicsősség, s az idő
Erre gondoljon, ne másra!
|
v 01/24/21
Dáma Lovag Erdő...
Hűs forrást keresve
Úgy vágyik a szívem a kikeletre
Mint éneklő pacsirta
Énekét, ha zengi
Itt a tavasz fenn hangon énekli
Mint a széncinege csicsergi
Nyitni kék, nyitni!
Úgy vágyok a tavaszi ígéretre
|
v 01/24/21
Dáma Lovag Erdő...
Támad a Nap ontja sugarát!
Fáj a földnek, mi vár ránk?
Most tűzplazmát küld felénk
Mi lesz velünk,ha eltalál?
Felborult már a természet rendje
Télbe, a tavasz üzen be
Olvad a sarki jég!
Hó helyett, esőtől zöldell a rét!
|
p 01/22/21
Dáma Lovag Erdő...
/l823.Ol.22 /
Isten megáldotta a magyart
Mikor megszülettél
Mikor Kölcsey költőnk
Által útra keltél
Magyarok "Himnusza" a létnek
Benned zengenek múltak és keservek
Magyarok ajkán győzelmi ének
Mert "Megbűnhödte már -e nép
a múltat s jövendőt "!
|
sze 01/20/21
Dáma Lovag Erdő...
Boldogságos Szűz Mária!
Hozzád emelem fel imám
Mentsd meg gyötrődő hazám!
Nincs most oly ellenség
Mint régen a csatában
Ma bankok hada zúdul rá
Összes kincsét,vagyonát,
földjét licitálja.
|
h 01/18/21
Dáma Lovag Erdő...
Fáradt őszi napsugár
Rákacsint a tájra
Erőt ad még egy kicsit
A nyíló ciklámen virágra
Sopron erdejében
Láttam meg a kedves lila virágot
Csokrokban nyílt szerényen
Lila virágában gyönyörködött a lelkem
Zöld volt még az avar
Megbújt a fű közt szelíden
Mint, ha az ősz ajándékot
Adott volna nekem
|
szo 01/16/21
Dáma Lovag Erdő...
Ha eljössz velem a Hargitára
Ahol most havat fú a szél
Hallod, ahogy egy bús történetet beszél
Megfagyott hidegben, didereg a zászló
Jeges ,kékszínű büszkén nem lobog
A holdat és a csillagot is lehazudnák az égről
Szomorúan leng, bánatában megfagyott
|
p 01/15/21
Dáma Lovag Erdő...
Drága édes hazám!
Álmaimban is letérdelek
S imádkozom érted :
Te a béke galambját féltve őrizgetted
Karjaidba rakott fészket
A rászorulót mindig befogadtad
Szeretettel ölelted,mint barátodat
Jaj,mi lett őszinte lelkedből
|