Állítsátok meg az őrültet !
Aki kegyetlenül kaszabol
Nem ismer Istent
Sem hazát, sem ember fiát
A kapzsiság uralom hajtja
Fegyvert kipróbálja
Nem hallja a gyermek sírást
A népeknek sírt ás

A menekülő harcos
Akit úton talált a szél
Szívében a félelem vert tanyát
Ingoványos ösvényen
Hagyta el a hazát
A honvágy húsába vájt
Örömét nem látta senki
Üldöző fente rá fogát

Egy marék földet csak 
Hozzatok nekem 
Legyen min megpihennem 
Csak egy marék földet 

Az est fekete fátyolt terít
Az ég boltozatján
Fogyó Hold egyre halovány
A csend átkarol a néma estben

A Pesti Srácról még nem írtam én
Kinek emléke ott szunnyadt lelkem legmélyén
Ki repített benzines palackot nagy erővel
Tankok repültek tűzet okádó csővel

Hallod a zenét, s a néma csendet?
S mi mögötte zajlik a vészes üzenetet
Mi történik az országban?
Kitört a forradalom!

Magyarország, Magyarország
Nagyon sápadt ma az orcád
Országra éhes had mié tette
Nem sajnál gonosz lelke

Hova tart a század?
Mit mosott el az áradat
Oly korban élünk
Apa-fiát árulja el
Pénz szennye le nem mosható
Az ártatlan áldozat nézi
Fájdalma le nem írható

Mosonmagyaróvár "Gyásznapja" : 1956.1O.26"

Mint, ha megint látnám
Régi színben tündökölni
Ha ötvenhat évet kellett is pihenni
Nem talált rá azóta senki
Én most is látom büszkén ragyogni
Nem csak szürkén szomorkodni
Megtörve és arcul ütve
Eldugva padlás mélyébe

Október volt akkor is
Nemrég emlékeztünk
Szívünk gyászolta
A vértanú halált
Aradon koszorúztak odaát!

/Máté Imre a Rábaközi Sámánok utóda/

56-os forradalom harcosa, író, költő, Köztársaság Arany Érdemrenddel kitűntetett volt forradalmár./
Unokabátyámtól

Őszi fénnyel búcsút int a nap
Tükör képében még csalogat
Aranyhidat küld a túlsó partról
Szellő lágyan nádat ringat

Villám csap le, jön a vad vihar
Égi jel ez meglátjátok!
Üzenetként, mi lesz, ha nem vigyáztok
Isten haraggal súlyt le rátok

Színes ruhájában jött az ősz
Rigó csalogatta
Itt az ősz gyere már
Tölgyfa is levelét hullajtja
Pókháló fűzi a harmat gyöngyöket
Erdő szélén vad csörtet
Találkozóra jönnek

Hova mennek a libák?
Őszi lombhullásban
Hideg jön nemsokára
Néma csend lesz a határban

Szép magyar hazám
Változatos tája
Síkság, dombok, hegyek világa
Van-e még a világnak szebb virága?

Könnyezik a Szűzanya szobra
Némán hullik könnye
Jelként üzen nekünk
Értünk aggódik,fáj a szíve

Értünk magyarokért?
Vagy veszélyben Európáért?
Az egész kereszténységért?
Nincs ki könnyét letörölje

Könnyezik a Szűzanya 
Hullik egyre könnye
Nincs ki vigasztalja,
Nincs ki letörölje

Ó, hogy szalad az ősz
Nagyon sok a dolga
Segít neki a nap sugara
Festegeti a tájat színesre
Boldog tőle az ember szíve