Csorba Tibornak, Árvácskának és Zetényi Cs. Ferencnek írom e sorokat, mert tudom, sok mindent megértenek a barátságról, a szeretetről, ami igenis létezik, és ami alapja egy csodás összefogásnak. Csak nem akarjuk észrevenni, meglátni. Pedig – különösen a szeretet – világot válthat meg. Biztosan tudom!

Emlékek... azok a gyönyörű emlékek...
Drága, jó feleségem, hol vagy már?
Kereslek mindenben, mindenhol kereslek...
Vajon volt még egy ilyen álompár?

A rossz erők most felszínre törtek,
szúrását érzem egy gyilkos törnek
belül, tette helyrehozhatatlan,
mióta elment, fekete Nap van.

Pécsi Szenior Akadémia II. félév oklevél átadási ünnepségre

Tépett gondolat. Madzagon ráncigálják, 
úgy lép, ahogy mozgatják a karok 
Nevet a tánc, csak a lélek zokog.
Valaki parancsol, s lettek új golgotá

...Hová is tegyelek?... /Pályázat/

Tegnap éjjel /Pályázat   2. db/

 Jártam Nálad tegnap éjjel Kedves:
álmod voltam, méze édese.
Körbe lengtem nyugodalmad várát
nagy csodákkal, mint egy szép mese.

Ez is szerelem? /Pályázat/

Szívem nem perzseli már
Szerelem lángja
Szép szavakat belepte
Már a tavalyi hó

Eperízű ajkad (Pályázat) 

Hívnak az édes, eper-ízű csókok,
télen is tavaszi tósztokat mondok,
vár egy örökre terített majális,
befogja fülét sunyin a halál is.

Szonett: 30.   /Pályázat/

Eszembe jutnak a régvolt májusok,
mikor a szerelmed és forró tested
a tavasszal karöltve fűtött, hevített,
ha elhagysz, tudtam, megfagyok, meghalok.

Nyílik a fehér orgona,
Kis szívem dobban egy szóra,
Édesanyám, hozzád jöttem,
Anyák napját köszönthessem.

Ketten (Szonett) Pályázat

Kezem a kezedben, és állunk némán,
Nem kell nekünk szó, a szívünkkel látunk,
Ámor velünk van és csukott szemhéján
Visszatükröződik, mire rég vágytunk.

Van egy kedves idős szomszéd néni, aki  gyomorrákos beteg.
Szívesen veszi ha meglátogatja bármelyik régi barát, vagy szomszéd.

Nórika-kisunokám a közelmúltban sorsolt...  
Egy dobozba összegyűjtöttem a Magyarerős írók neveit (ahogy szoktam), és kihúzta három személynek a nevét a honlapról.

Három bájos kis angyalka
Röppent be az életembe.
Okosan és nem egyszerre,
Megszokáshoz időt hagyva.

- Huhú huhú 
ez az esti táj szomorú- mondta a bagoly, majd vidám hangon elkezdett énekelni,
és egyetlen pillanat alatt:

Van két kutyám, Harold és a kicsi Bringa,
Jót játszanak ők mindig kint az udvarba'
Harold az én igazi, saját kutyám