Nagyon vártunk, Kincsem. Ott izgultunk
Mindnyájan a szülőszoba előtt.
Nagyon vártunk, Kincsem. A legkisebbet,
Izgatottak voltunk egész délelőtt.
|
Tükörbe nézek -
semmibe látok;
ha keresnétek,
ott megtaláltok.
|
SzarDINIA > hibás német szabvány szerinti inercia és keresztmetszeti érték;
szarvas > ócska vb. pillér armatúra;
Pisa ferde(torony) > ha mellémegy a piszoárnak;
|
Élünk. Ma még zeng bennünk
az élet, folyamatos ez az ünnepünk,
felkínál mindent ez a csoda, üzenetében
|
k 06/16/15
Dáma Lovag Erdő...
Tipeg-topog meg-meg áll
Vajon mit mond ,kiabál?
Arca ragyog,itt vagyok
Ártatlan,mint az angyalok
|
Folyékony egyidejűség > "Iszomjas vagyok".
Bizonyos kérődző állat testrészéből készített, el nem fogyasztott étel > "ételmarhadék".
Folyt. köv.!
|
Mihály
Elsőszülött gyermeke Apámnak. Mint ilyennel rendelkező, jogokat formált magának, velünk kisebbekkel szemben.
|
|
Fekete mélységek zuhannak feléd
Sokszor úgy érzed már mindenből elég
Csak pár szó hang maradt gesztus testbeszéd
Szíved lelked a hiteles mérleg
|
575575
Az "előre nem ígéret": lélek vihar.
"Megoldható lesz": semmi ruhája,
melyben láthatatlanul a bizonytalan.
|
575575
Ő sírt, és bosszút esküdött. Megpróbálta
becserkészni az új következőt.
Az öngyilkos űrt hagyott. Volt erényei
|

Sziasztok Fiúk, Lányok!
Én Fannika vagyok, Nagyinak (mi Mamucikának hívjuk) a szeme fénye, a boldogsága és a szíve közepe. Meg a gyógyszere is, ha beteg.
|
Szerelmedre úgy vigyázok,
akár égbolt a földre,
illata vagy minden fának,
ráfestelek a csöndre.
|
Csorba Tibornak, Árvácskának és Zetényi Cs. Ferencnek írom e sorokat, mert tudom, sok mindent megértenek a barátságról, a szeretetről, ami igenis létezik, és ami alapja egy csodás összefogásnak. Csak nem akarjuk észrevenni, meglátni. Pedig – különösen a szeretet – világot válthat meg. Biztosan tudom!
|
Még sok mindent nem mondtam el néked.
A reggelek örömét, az együtt töltött
percek lázításáról sem mondtam még sokat.
Amikor, csak órákra választ el a rohanás,
távolságod fájdalmát érzem -
|
...életem diadala...
|
Éjszaka volt, a címre pontosan érkeztem,
Kerestem a csengőt, hiába, nem találtam.
Még talán morogtam is, és hinni sem hittem,
Megint átvertek? Pedig igen, konstatáltam.
|
Mi az, miért igen gyakran megmarkoltak tollat?
Elmélázó ábrázattal versszakokká róttak.
Illatos fuvallatában fürdetve szellemét,
kitárja az égbolt felé, tág csillagrendszerét.
|
Vagyok két lábon járó
jószándék
(törékeny ajándék)
|
Álmodtam sok ódon egyetemi emléket,
mint ahogy az elme rázza fel a nem-létet.
Kavarogtak arcok, mosolyok és szemrések –
bekopogtak hozzám hajnali szép vendégek.
|