Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Bíróné Marton Veronika

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

ÓÉV BÚCSÚZTATÓ

Rovatok: 
Vers

"Ballag már az esztendő"
hátán hordott sok terhet,
soha sem volt egyenlő,
hol több, hol kevesebb lett.
Félre most a gondokkal,,
hagyjuk messze mögöttünk.
étellel, italokkal
óévtől elköszönünk.
Dalolja a strófáját,
a hangját rezegteti,
hegedű száraz fáján
a húrokat pengeti.
Az asztal megterítve,
ünnepi a vacsora,

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Magamban látlak / akrosztichon /

Rovatok: 
Vers
"Te hittél bennem és én hittem benned".       
Ez természetszeretet helye.
 
Hisz Jézus vére szőlőnk bora,
Itt a mi kis hazánk egy csoda,
Több kincset ér, szent az otthona.
Területén gépeknek sora.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Ajándék

Rovatok: 
Vers

Karácsonyi ajándékot kaptam,
Kíváncsi vagyok, nagy az izgalom,
"Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,"
Máris nyitom a dobozt, mely arany.

De könnyű, fehér papír mit takar?
Ahogyan nyitom, egy hang megszólal,
Hallgasd friss karácsonyi dalomat,
Meglepetés öröme e dallam

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Decemberi mese

Rovatok: 
Vers

Mátrában jár a decemberi mese,
Fenyőfák csúcsai néznek az égre.
"Az élet egyre mélyebb erdejében
Turistapár kulcsosházat keresett.

Tiszta égnek telihold a lakója,
Jéghideg fényével csak fagyot adott.
Hószikrás fenyőkbe beleharapott.
Göncölszekér csillagkép varázslója.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Végállomás

Rovatok: 
Vers

Jönnek a sorsvonatok,
"tudom, hogy merre mennek" 
itt dolgozom, itt lakom,
túl a zajt fogó falon.

Város végén állomás,
betonsziget középen,
itt van a várakozás
a nyári napsütésben.

Bárhová is utazok,
lehet, jobban is élek,
de bármerre is vagyok,
csak egyszer hazatérjek.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Alkonyatkor

Rovatok: 
Vers

A tó felett fekete felhők állnak,
"A mélyben néma hallgató világok"
Felhők közül a hold csak kukucskálhat,
Horizont az alkonyban még világos.

Fényének csodálatos színhatása,
Tó tükrében csillog csendben,  mesésen.
Bíbor színe most fordul át lilába,
Hogy az estnek hajlékába beérjen.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Vihar után

Rovatok: 
Vers
A viharfelhők égi háborúja
Átfut a tájon, kisüt a nap újra.
Megjelenik egy színes csoda látvány,
"Íris, kinek a  mosolya szivárvány."
 
Fent megszínezi a megbékélt felhőt,
Lent találja a felfrissült zöld mezőt.
Mosolya oly szépen ível az égen,
Boldog, hogy a földanyánk újra éledt.
 
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Csilingel a szánkó

Rovatok: 
Vers
Hótakaró borította tájon
Ringott a hó minden fenyő ágon.
Az úton csilingelő szánkó állt,
" Mikulás ment a hátsó gangon át."
 
Puttonyát ajtó előtt letette,
Böngészte hozzá írott levelet.
Ami rajta állt, mindent berakott,
Mi nem fért cipőbe, mellé pakolt.
 
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Az éj vándorai

Rovatok: 
Vers

A nyár éget, perzseli a földet,
A napsugár átfesti a zöldet.
A varázs-tó gyöngyöző tükrében
Rőt színek táncolnak esti fényben.

Megjelennek az éj vándorai,
Telihold, rajta felhők árnyai.
 A madarak fekete köntösben,
A Holdfényben vonulnak köröznek.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Szeretet virágai

Rovatok: 
Vers

Mosolygott a földünk, 
takarója virág,
minden ember örült,
illatban a világ.
.
Véres lett a földünk,
ahol bomba robban,
ott most ember körül 
füstfelhő gomoly van.

Ott nincs virágözön
szeretet helyében,
energiák fölött,
hatalom van fényben.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

BECSÜLET, HŰSÉG / PÁLYÁZAT /

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK
Szakaszonként változik a világ rendje,
Mutatja az emberiség történelme.
Mi a génjeinkben hordozzuk a múltat,
Örökségként megismerjük önmagunkat.
 
Lelkünkre figyelve hosszan elmélkedjünk,
Vele hittel utunkról le nem térhetünk.
Amit  cselekszünk a lelkiismerettel,
Az a mi jellemvonásunk, becsülettel.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Szívünk kapujában

Rovatok: 
Vers
Oly régóta egyedül vagyok,
téged mennybe vittek angyalok.
De mintha tegnap történt volna,
ifjan a sok szerelmes óra.
 
Ami boldoggá tett bennünket,
imádtuk a két gyerekünket.
Életünk csak velük lett egész,
sok szeretet adta értelmét.
 
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Alkonyat

Rovatok: 
Vers

Aludni készül a nap a tó felett,
Megállítja a fekete felhőket.
Mindent sárga aranyszínbe öltöztet,
De ő már fehér aranyban díszeleg.

Hídja is fehér, átszeli a tavat,
Azon átsuhanva egy szellőgyerek,
Elé áll, fest belőle gyermekfejet,
Két szeme barna, mosolyog az arca.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Őszi remény

Rovatok: 
Vers

Sűrű erdőben nagyrészt vadak járnak,
Nem éget a napfény, vége a nyárnak.
Tarka a lombozat, nyúlik magasra,
Elszáradt gallyak meg hullnak alantra.

Csodás fényzuhatag árad a földre,
És párát szippantva vegyül a köddel.
Az avarral telt földben így éltetik
Aljnövényzet magvait, gyökereit.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Hazavárlak

Rovatok: 
Vers
Édes gazdám hazavárlak,
Mindig is elkényeztettél.
Hű kutyusként rég szolgállak,
Tudom, nagyon megszerettél.
 
Gazdagságról álmodoztál,
Aranybányát emlegettél.
Hosszú útra vándoroltál,
Nekem itt maradt a remény.
 
Késő őszi délutánon
Itt ülök az útkanyarban.
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

A kályha melegénél

Rovatok: 
Vers
"Gondűző pipáját a tűzbe meríti,"
Szippant, s illatát egekig isteníti.
A mámora máris jó kedvre deríti
A nagyapát, ki szavait kerekíti.
 
Vadászkalandjait vidáman meséli,
A kemencepatkán melegedő nézi.
A szarvasagancsot, titkát ma megérti,
Hisz aranyérme, kupa, fénye kíséri.
 
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Balatoni idill

Rovatok: 
Vers
Balatonban nemrég,
szikrázó napfényben,
hűsöltek tömegével,
most a  csendesség
vendég a stégen.
 
Napot árnyékolja
felhő fenn az égen,
a víztükörbe néz le,
hoz szép álmokat
az alvó szélnek.
 
2022. október 25.
 
Kínai versforma
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Pirkadat

Rovatok: 
Vers

" Az ébrenlét s álom között"
Mond az eszünk csütörtököt.
Hölgy az ágyán csak ücsörög,
Bambul, míg az óra csörög.

Odakinn már hajnal hasad,
Bíborszínű a pirkadat.
Fényében ragyog az ablak,
És a csodás női alak.

Fényben ülni üde érzés,
Kürtszó hozna megbékélést.
Azért bánatos e szépség,
Várja a jel érkezését.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Telet váró mókus

Rovatok: 
Vers

"Ott jár a jó kedv mókusa,"
ahol ehet ropogtatva,
hogy megteljen a pocakja,
többit gyűjti  az odúba.

Bebújt már a rőt színekbe,
testén, fülén és a farkán,
selymes szőre rozsdabarnás,
hófehér az izmos melle.

Olyan gyorsan, mint a villám,
csapong, ugrál fáról-fára,
hol jár, szemünk nem is látja,
lomb mozgása mutat irányt.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Kéz a kézben, amíg élünk

Rovatok: 
Vers

"És jó volt élni, mint ahogy soha, " 
Tündér szállt erdei otthonunkba.
Szerelmet varázsolt  számunkra,
Mely lángolva lett életünk sorsa.

Esti fényben sokszor sétát tettünk,
Őszi falevelek talpunk alatt.
Múló sorsukkal vívtak viadalt,
Kéz a kézben mentünk el felettük.

Oldalak