Nyissatok ki minden ajtót –
nyomomban a bitang hajtók:
rám vadásznak, engem űznek,
vízbe löknek, vetnek tűznek.

Olvasom a Gulág-ot –
gyűlölöm a világot!

                            (Csenge diplomaosztójára)

Szeresd az Embert, mert árva minden lélek:
vacogva kucorog benne röpke élet,
s akkor fogad el, ha simogatva kéred.

Álmodtam sok ódon egyetemi emléket,
mint ahogy az elme rázza fel a nem-létet.
Kavarogtak arcok, mosolyok és szemrések –
bekopogtak hozzám hajnali szép vendégek.

Vigyázzatok mind, ki Csíksomlyóra mentek,
még ha óvnának is rég-mogorva szentek –
már gyülekeznek a gyilkos eszementek.

                               (Somló Tamásnak)

Petri-csészében zöld epe –
E.P. halála ünnep-e?
Vaj’ ki szabadult meg kitől?
A gyűlölet lám meg kit öl?
Ím, irigy sah-lány: hálni kár
vele – csak az dukál, mi jár..

Vadászni voltam, gyűjtögettem –
életörömöm még töretlen.
Ősasszonyomnak imponáltam,
amikor vadul lesben álltam…

                            Nárcisznak gyógyulásra

Én már rég nem figyelek oda -
nem zavar ilyen remek csoda.
Csak azt lesem: miként működik
a varázslat, ahogy üldözik
fitársaimat a hormonok
bentről és a kinti fondorok.

Ablak a mennyországra? Talán.
Így érzi magyar, lett, katalán,
mikor megfogja az a vagány
kirakat. Szépasszony, avagy lány –
csak a frissesség különbözik:
jönnek a Zsókák, Erzsik, Bözsik,
s tolják maguk előtt védjegyük –

Sósak a könnyeim,
sós az izzadságom –
tenger-utód vagyok
valamilyen ágon.
Ha nyári délután
rám tör méla álom –
egy ős hal úszik át
óceáni hálón.

Gúzslandon kelendő áru a madzag,
kenderkötél, selyemzsinór és vaslánc.
A harakirivel rokon a hastánc,
s fülsüketítő a csattanó maszlag.

Én csak egy vagyok a sok páciense közül, akik segítségért fordultak Önhöz tartalmas pályája során.

                                          Jelenetek egy házasságból

Nem baj, megvagyok én jól magamban:
magyar is vagyok és talán erős.
Keresek egy zugot az agyamban,
ahol a massza nem sűrűn velős.
Onnan nézem, hogy egymásra leltek,
s kiderül: jobb, ha én nem zavarok!
Nem bánt már, ha rám nem is figyeltek -

Álmos voltam, rosseb látta:
dombot nőtt a kertem háta.
Puha volt a talpam alatt –
úgy éreztem, majd beszakad.

Mi is szavaztunk ötvenhatban:
hexiteltünk volna bátran –
piros tintával iksz alakban
írtuk: nincs hitünk a pártban.