Felültek a fákra a fellegek
Egy hegedű szól,kesereg
Egy hegedű az éjszakában
Valakit sirat bánatába
 

Tavasz van,tavasz van !
Turbékolja a gerle
Párját hívogatja
Gyere kedves-gyere

Házunk előtt állt egy platán
Tavasz eljött madár dalolt az ágán
Öreg platán elsuhantak az évek
Törzsed megnőtt,neked írom levelem
Leveled zöldell,lombot növeszt
Fogadd tőlem leve letezt a

Neked szedtem
Csokorba ibolyát
Fehéret és lilát

Ha felhő lennék magas kék égen
Szállnék repülnék,szabadon ,szépen
Bárányfelhőként a nap rám ragyogna
Úsznék a kék égen rátok mosolyogva

Most tavasz van,mostoha
Ablakom kopog,eső mossa
Nagy szemekben hull a hó
Belepett mindent a hótakaró

Tavasz van, szeretetre,szépre ,jóra vágyunk
Zölddel a rét,virágzik az ág
Virágról virágra zümmög a méh
Ragyog a nap,tiszta kék az ég

Ó Jézus,Te áldozati bárány
Értünk szenvedtél a hit kínpadján
Értünk áldoztad drága életedet
Megváltsd a gonosztól az emberiséget

Aki tavasszal
Csokorba szedte az ibolyát
Aki hallotta zsendülni
A határt
Aki megmerítkezett

Kering a Földünk a világ tengerében
Hold-Föld,Nap körül csillagok özönében
Egymásra hatnak, vigyáznak
Isten teremtette egyensúlyban vannak

 / Húsvéti gondolatok/
Irigység és bosszúvágy Őt megfeszítette
Az emberért élt, halt, elszállt a lelke
,,Bocsáss meg nekik Atyám" 

Mikor a gyermek
Szomorú arccal néz feléd
Mikor feléd nyújtja sovány kis kezét
Mikor a nincs ül tort az asztalon
Szívében megnő a fájdalom

Amióta ember él a földön
Hatalom ,kincs sokat ér
Harcol az ember ember ellen
Az óhajtott,megszerzett kincsér

Ó március,te kikeleti varázs
Ragyog a fény csábítva int felém
Érzi e a szíved,amit én
Új életre kelt március reggelén

Hazánk egén felragyog a szivárvány
Mint piros-fehér-zöld kokárdán
Ünnepre szólít felrázva bennetek
Ne aludjatok,emlékezzetek !

Megszedték már magukat
Tele zsebbel futnak
Viszik a koncot
Nagy győzelemmel

Reggel korán felébredtem
Két márciusi nap is ragyogott nekem
Az egyik az ég peremében
Fürdött korongja a tó vizében
Csillogott millió sugár lánya
Ami a tó vizén táncot járta
Feketerigó füttyentett nagyot

Hallod,susog a nád!
Valaki jön,valaki itt járt
Csobban a víz,hajlik a nád
Hany Istók emléke szívünkbe lát
Hanságban él a monda világ