nem értem bánatod, nem tudom, miért
hajlanak ágaid búsan lefele
mi az, mi úgy fáj, hogy sírsz valamiért
s fáradtan hull le ágaid levele

élvezd a napfényt, élvezd a hűs szellőt
érezd a föld lágy, meleg ölelését
köszöntsd vígan az esőt hozó felhőt
halld a szellő andalító zenéjét

küzdök a megérzésekkel
küzdök a gondolatokkal
küzdök fájó kérdésekkel
szembeszállok viharokkal

lecsillapodnék... de nehéz
valami összetört bennem
s ha lennék annyira merész
nem bíznék a véletlenben

mernék szólni, kiáltani
én bizony nem ezt akartam
de hallgatok, s szakítani...
nem tudok, bár felkavartam

disco fényárban úszik a konyha
hűtőtisztításhoz jó kis móka

Bevégeztetett... egy élet elszállt,
a test élettelen, merev s hideg,
csendben hallatszik: a halál beállt,
nem ver a szív, végleg, minden rideg.

Nincs már tovább? Most vége mindennek? 
Ennyi volt? Mégsem, a test bár nyugszik,
átadja magát a természetnek,
hamvaiból új élet virágzik.

Szeptember volt... halkan zúgott a tenger,
mellettem álltál, de nem voltál velem.
Szebb volt a világ, mikor hozzám értél,
de véletlen volt, és te nem értettél.

Szeptember volt... vad s hullámzó a tenger,
lelkemben vihar dúlt, fájt végtelenszer.
Nem tudtam elmondani, mit is érzek,
féltem, nem tudod be, csak őrültségnek.

álmatlanul múlik éjszakám
fetrengek, akár egy utcalány
bárányok repkednek
számolom s szenvedek
és virrasztok, mint bagoly a fán

égő vörös szirmain
lágyan megcsillan a fény
felélesztik vágyaim
hiszem, szeretsz őszintén

egy csepp a szirmok ölén
súgja, könnyem hull érted
ködfátylát fonja körém
bánatom, tán megérted

minden csepp a szirmodon
egy-egy sóhaj, vágyódás
tán holnap nem álmodom
s nem ér bánat, bántódás

2019. augusztus 5.

egy csepp... két csepp, aztán még több
talán könnyebb lesz a holnap
bár lenne könnyem esőcsöpp
nem fájna akkor a másnap...

zűrzavar, ami most éppen bennem dúl
szívem azt akarja, amit nem szabad
eszem boldog, ha nincs szikra, mi meggyúl
és lelkem így, lásd, darabokra szakad

nyújtsd két kezed felém
legyél tűz, mely éget
legyél izzó remény
halljam szívverésed

kezem nyújtom feléd
leszek víz, mely hűsít
s ha vállam ölelnéd 
lágyan végigsimít

2019. július 29.

Kép az Internetről

lelkem, ha fájdalomtól háborog
komor és mély sötétségben játszik

érezlek téged minden porcikámban
érezlek akkor is, ha nem vagy velem
bár, ahol élek, egy álomvilágban
tudom, hogy vágyam teljesíthetetlen

2019. július 21.

Ahogy tegnap forrón öleltél,
lágy felhők fölé repítettél,
éreztem, nekem már nem kell más,
belőled árad édes varázs.

A felhők felett ölelkeztünk,
összeolvadt a világ velünk,
egyek lettünk földdel és éggel,
szívem így dobbant a tiéddel.

2019. július 16.

Lelkem, szívem kitárom,
hadd pendüljön gitárom,
hadd szóljon a zeneszó,
perdülj táncra, így a jó,
karold át a vállamat,
teljesítsd az álmomat,
ölelj, ölelj szorosan,
olvadok a ritmusban.

2019. július 12.

Kép az Internetről

Oly gyengéd volt a tekinteted,
ahogy  búcsúzóul rám néztél,
bár nekem fájt, ezt nem értheted,
de mélyen a szívemhez értél.

Úgy éreztem akkor, hogy szeretsz,
de mindez csak csalóka álom,
ott, valóban az enyém lehetsz,
s ott bármit tehetek, nem bánom.

csak egy percet adj még kérlek, nekem
hogy elmondhassam érzésem végre
rettegek és fáj, ha nem vagy velem
s képes vagyok minden őrültségre

csak egy percet adj és majd meglátod
holnaptól szebb lesz minden pillanat
de ha megtagadsz, tudom, megbánod
s magányban talál rád a virradat

2019. július 10.

Kép az Internetről

Ha eljön a nap, s magad is úgy érzed,
kilátástalan csapdába kerültél,
perceid bizonytalanságban éled,
gondjaidtól hiába menekültél,
egy láthatatlan erő, mely gúzsba köt,
érzed, erősen fog, visszatart téged,
s önmagad fogságában gyáván tűröd,
cselekedj... és tudd legyőzni félelmed!

2019. július 11.
A mai horoszkópom alapján...

Anya, mondd, mi a hazaszeretet?
Szeretni a hazát, mondd, hogy lehet?
Hiszen megsimogatni nem tudom,
s nem őt látom, ha szemem lehunyom.