Az ember embernek adta át.

az idő a századoknak tovább:
védjétek majd a dombos temetőt, 
a házakat, az élet otthonát.
Hajtott az élet, nőtt a temető.

Kapaszkodjunk össze mi, MAGYARERŐSÖK,
keljenek életre a néhai ősök!
Hallgassuk intelmük, mit mondottak sorba!
Enyészet rozsdája múltunk ne rombolja!
Álljunk egymás mellé, egyenes derékkal,
írjunk prózát, verset, tisztító szándékkal.

Kicsi lányka állt a sírnál,
lobogott a gyertyaláng,
értetlen kíváncsisággal
benne csak csodát talált.

575575

Szonett mindenkinek

Magamról mesélek, rólatok szólok,
csak szállunk és lebegünk a kopasz, tar
ágak közt, ajkunkon mégis szól a dal,
csodálnak miket messzi galaxisok.

Emlékezés fájdalmával 
Írom szomorú soraimat
Siratok anyát,apát
Testvéreimet,rokonaimat

Hagyjatok szeretni, őszintén örülni,
sötét fellegek közt újra felderülni.
Versenyre kelni a tompa zúgó széllel,
gyémántként izzani szikrázó napfénnyel.

/Beethoven- Symphony .No.5/Andante-..scherzo/

Feralia... a halottak napja,
Így nevezték a régi Rómában,
Holtak tiszteletének hónapja:
November a keresztény világban.

Megbicsaklott az idő, de meg nem áll,
zsíros barázdák, megbúvó vetések
ölelnek, életet rejt alvó méhed,
e barna fonnyadás most csak tetszhalál.

Már, csak elvétve hallom
az itt maradt madarak énekét,
hűvösödik, s a léthez
igazítja minden az életét.

Mindenszentek napján,
Mikor harang kondul,
Felderengnek arcok
Gyertyalángokon túl.

Várlak, mint gyermek anyja mosolyát. 
Várlak, csókolom lépteid nyomát. 
Várlak, karomba zárlak szüntelen. 
Várlak, nem hagyhatsz el már sohasem.

Őstenger párás melegéből,
ködös ismeretlenségből,
az első, egysejtű szűztől indult--
nem kérkedve ugyan, de elindult
millió éves, életkísérő útján.

Hajnalban kidobtam Édesanyám gyúródeszkáját,
Készítette rajta a pogácsákat évekig serényen,
" Robi egyél , Robi egyél ! " - ezt ismételgette végtelen.

Kifut lassan ez az év is,
Szívszorító a harmónia és a napsütés.
Varázslatosan illatos tájon,
Falevelek borítják a víztükröt.

Körös-körül gyermekhantok,
két-három hetet,évet élt,
apró, kocsiny  lelkek,
Bucikáét is végre meglelem
és hosszasan beszélgetek vele.
Idén elment az Édesanyánk,
ha lenne feltámadás,
hová is mehetnél haza?