A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István
webadmin
|
Rovatok: Vers Nem éri el velem Sári,
Sár van ne menjünk sétálni.
Egyedül ment áruházba,
Jött nagy árért vett csizmában.
Csontos húst is vett ízibe,
Rá tette a nagy tepsire.
Rés volt minden szelet között,
Burgonya meg ott gőzölgött.
Meg is érint az illata,
|
|
Rovatok: Vers Kék, Bent, Egy, Az,
|
|
Rovatok: Vers Jaj de messze már a múltam,
Amikor még gyermek voltam.
Virágokat úgy ismertem,
Mint a köszönés a reggelt.
Búza táblák közt guggoltam,
Pipacsoknak dúdolgattam.
Köztük kedvenc búzavirág,
Öröm volt velük a világ.
Udvarunkon aprójószág,
Kint virágzó a gazdaság,
|
|
Rovatok: Vers Mese óvodában jártam,
remek mesés képet láttam.
levelet tart sok kicsi kéz,
jön a postás átveszi, kész.
Titok kíséri az utat,
vajon Mikuláshoz jutnak.
van abban sokféle kérés,
játék, csoki, eper és méz.
Kerek erdő közepében,
láttam remek mesés képet.
|
|
Rovatok: Vers Északi sark jégmezején
Viharos a delejes fény,
De otthonuknak érezték,
Barlangot a jegesmedvék.
A jégnek tört szíve szenved,
Összerakni már nem lehet,
Hagyta kunyhóját a medve,
Jégtömbön élni kénytelen.
Ezért ember a felelős,
Földnek ártó pénzt keresők,
|
|
Rovatok: Vers Ó a hosszú házasélet hol van már,
A szívünkbe szerelem lángot kaptunk.
Turbékolt a fészekrakó gerlepár,
Álmunk valóra vált mert úgy akartuk.
Fiókáink már régen kirepültek.
Májusi estén holdfényben sétáltunk,
Sötét felhők a magasban feltűntek,
Téged elvittek, oda boldogságunk.
|
|
Rovatok: Vers Képek futnak szemem előtt,
fehér téli tájon,
melyet a képzeletem szőtt,
vonatról leszállok.
A gyerekek hó csatáznak,
közéjük beállok,
rögtön arcon is találnak,
de én azt nem bánom.
Majd hólabdákat görgetünk,
és egymásra rakjuk,
elkészül a hóemberünk,
|
|
Rovatok: Vers Öt éve a földre gyermek született,
Angyali tiszta hófehér a lelke.
Oly önzetlen szívében a szeretet,
Szülei ajkán csak szép szót teremthet.
Játék és mese tölti be életét.
Éber elmével hallgat esti mesét.
Mikulást várja a jóságos személyt.
|
|
Rovatok: Vers Mese óvodában jártam,
|
|
Rovatok: Vers Az őszi falevél, szellővel földre ér.
Vöröslő napsugár, fázik elmegy kurtán.
Pára és köd bolyong, sötétben kóborol.
Jégvirágot a fagy, viharos télnek ad.
Meleg kell a szívnek, tisztulás léleknek.
Az adventi gyertyák, karácsonyi lámpák,
Mutatják az utat, a lélek tisztulhat.
|
|
Rovatok: Vers Kicsi lánynak szíve lelke,
Úgy vágyott a szeretetre,
Mint virág a napsütésre,
Mikor vihar zúzta-tépte.
Mostoha volt úr a háznál,
Dédelgette saját lányát,
Neki éjjel korgott gyomra,
Éhét kenyérrel oltotta.
Mostohája észrevette,
Kora reggel elkergette.
|
|
Rovatok: Vers
Édes hazánknak szépsége, Nézem hegyek színvilágát,
|
|
Rovatok: Vers Csillagok fénye világít az égen,
Alant feltörnek fátyol fehér fények.
Bájukkal olyan finoman ölelők,
Benne álmodnak az alvó zöld fenyők.
Magasban millió apró fénycsoda,
Mint a fehér mákszem olyan aprócska.
Ragyognak még nagyobb csillogó szemek,
Fel is ismerem a göncöl szekeret.
|
|
Rovatok: Vers Ovis volt még Gáborka unokám,
Diafilmek voltak játékpolcán.
Kis vakond, Hófehérke, Hét törpe,
Ezekben volt legnagyobb öröme.
Később Süsü az egyfejű sárkány,
Nem telt el hét, ezeket ne látná.
Diák lett, a mesét már nem kérte,
Sárkány eresztésnek lett művésze.
2019.09.29.
|
|
Rovatok: Vers A halottak és mindenszentek napján,
Látványotok szép temetői varázs.
Koszorúkban és vázákban ragyogtok,
Erős fagyig nem hervad el szirmotok.
Sötétben fényt ad a mécsesek lángja,
Messzire világít, az est csodája.
Elhagyott sír, ahol nics virág mécses,
Ne álljon árván, oda is tegyétek.
|
|
Rovatok: Vers Az ablaknak nyitott szárnyán,
vagy tíz hulló levél,
járja vígan vitustáncát,
míg a földre nem ér.
Mint a zerge surran a szél,
és felkapja szépen,
fehér függöny ásít csak néz,
alighogy felébredt.
Levelek ruhája sárga,
az erezet piros,
|
|
Rovatok: Vers A tűzlány szíve titokzatos jelre,
Fellángolva vágyik a bálterembe.
Ruhája hosszú pirosló láng nyelve,
Égő szirmai százfelé libbennek.
Kacéran kivillan a csinos lába,
Férfiak szívét hozza égő lázba.
Hosszú haja mint a fekete láva,
Fodros tincsekkel borul a vállára.
|
|
Rovatok: Vers Ősz a híres színkeverő,
új színt festett éjjel,
sűrű ködből nem meglepő,
zúzmara lett reggel.
A vízcseppek átváltoztak,
hófehér szikrákká,
Egész tájat beburkolta,
fagy csípte világgá.
Az autók óvatosan,
haladnak az úton,
|
|
Rovatok: Vers Hárpia a művészet képződménye, Női mellű, keselyű körmű alak,
|
|
Rovatok: Vers Csodálatos e pillanat,
Az ősznek szépsége,
A napsugárnak színarany,
Melegítő fénye.
Mind arannyá színeződnek,
A parti növények.
Változtatja elbűvölve,
A saját színére.
Szél selymesen simogatja,
Megszárítja őket,
Boldognak érzik magukat,
|
