A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin
|
Rovatok: Vers (A gyönyörű magyar könyvek alkotójához) Gondolatban látom, ahogy munkálkodsz, S elkészül a mű, kincs minden sora,
|
|
Rovatok: Vers Őszi tájon veled megyek, Fogoly szalad, párját félti,
|
|
Rovatok: Vers Leteszem verskoszorúm, Október hónap, te hősök gyásza,
|
|
Rovatok: Vers (férjem: Vincze Ferenc névnapja) Szomorúan ébred a hajnal, Megpihentél messze Szeged városában,
|
|
Rovatok: Vers 1956. (Október 6.)
Mikor megszólal a zene
S a magyar himnusz,
Akkor mindenki vigyázba álljon!
A tisztelet oly hatalmas,
Nincs arra szó,
Csak szívdobbanásnyi vigaszt adó,
S az emlékezés átkarol bennünket,
Más lesz a nap, más ez a sugár.
|
|
Rovatok: Vers Akinek a lelkében szeretet van, Ilyen lelkű a jó orvos,
|
|
Rovatok: Vers Olyan nagy csend van!
Vagy csak idáig nem hallatszik
a világ zaja?
Nem zúg a tenger moraja?
Vagy felköltözött a tenger az égre?
Hogy felhőként, vízözönként
a világot elnyelje?
S ránk zúdul vad viharával,
Figyelmeztet Isten haragjával?
|
|
Rovatok: Vers Házunk előtt áll egy akác
Öreg már a törzse
Úgy látom én minden reggel
Mintha, nekem köszönne
Törzsére kérge ráncosult
Sok-sok év éltében elmúlt
Úgy néz ő, mintha szeme, szája lenne
Azzal szólna reggelente
Öreg akác, állj sokáig
|
|
Rovatok: Vers Rám zárta ajtaját a magány, Szomorú csendben telnek
|
|
Rovatok: Vers Búcsúzik már a nap lemenőben,
Sötétség borul a tájra hirtelen.
Duna hömpölyög méltósággal új medrében,
Nagy remekmű gátja vigyázza, el ne térjen.
Őzek, szarvasok indulnak pihenőre,
Hol jobbról, hol balról ugranak autó elébe.
Óvatosan oson a róka, s ijedve,
|
|
Rovatok: Vers Ódon kút, mit mesélt? Vidám gyerekhad játszott körülötte,
|
|
Rovatok: Vers Jöjj velem a gondolat szárnyin!
Budapesten megélt emlékeim
Repülj velem, míg tart az élet,
Hosszú utamra visszanézek.
|
|
Rovatok: Vers Kongasd meg azt a BÉKE-harangot!
|
|
Rovatok: Vers "Mama, mama, nézd, mit találtam!
Itt a sakkdobozban sok figurát láttam.
Tudom, ez egy tudomány,
Taníts meg engemet, mamám!"
Akkor négy éves volt a gyönyörűség,
Lelke tiszta, mint a kék ég.
Hozta a nehéz sakktáblát nekem,
Igen, megtanítalak, drága szívem!
|
|
Rovatok: Vers / Soproni emlék /
Őszi avar teríti a földet,
Ragyog a nap, sétálni megyek.
Velem van a magány,
Hű társam, nem hagy engemet.
Levélszőnyeg közül kis virág virít,
Felém nyitja lila szirmait.
Oly kedves, oly hívogató,
Szívet, lelket boldogító.
|
|
Rovatok: Vers Állítsátok meg az őrültet!
Aki kegyetlenül kaszabol,
Nem ismer Istent,
Sem hazát, sem ember fiát.
A kapzsiság uralom hajtja,
Fegyvert kipróbálja,
Nem hallja a gyermeksírást,
A népeknek sírt ás.
Pusztító a fegyver!
Könyörületet nem ismer.
|
|
Rovatok: Vers Eljött hát a napja szeptember havának,
Még a nyár nem enged, melegek járnak.
Utolsó melege a nap sugarának
Megmutatja, még van ereje a nyárnak.
„Vénasszonyok nyara”, azt mondják róla,
Szeptember eleje még a meleget adja.
De már kezdenek hűvös szelek járni,
|
|
Rovatok: Vers Mit súg a levél a fának? Köszönöm, hogy védtél, Elbúcsúzok tőled,
|
|
Rovatok: Vers Szivárvány ragyogott fel a szeptemberi égen, Eső cseppje hullott, nap felragyogott,
|
|
Rovatok: Vers /Kiskundorozsma/
|
