Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Dáma Lovag Erdős Anna

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Vártam Rád

Rovatok: 
Egyéb
 
Vártam Rád
Mikor dalolva rohant a patak
Napsugár tündérlányai benne kacagtak
Mikor a lila ibolya nyitotta kelyhét
Orgona illattól tele volt a lég
 
Vártam Rád
Mikor a pipacs virága virított a mezőn
A búzát érlelő nyár rám köszönt
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Emlékeimben élsz.

Rovatok: 
Vers
 
Emlékeimben élsz, én szép fővárosom!
De sokat sétáltam a platán sorodon!
Terveket szőttem, s madár zengte énekét!
Néha beborult felettem, s feletted az ég
 
Kis gimnazista szép reményei velem jártak
Célok, itt megmutathatom a világnak!
Itt a hömpölygő Duna partján
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Valóság volt az egész...

Rovatok: 
Vers
 
Ketten szedtünk gyöngyvirágot
Illatos ibolyát, szarkalábot
Sétáltunk a folyó mentén
Platán fákat átölelvén
 
Minden nap virággal a kézben
Virágillatok kíséretében
Megtértünk a madár daltól
Oda hol az ember lohol
 
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Elindult a vonat Csíksomlyó felé.

Rovatok: 
Vers
 
Hajnal pírja ragyog a magyar égen
Pünkösd napját köszönti felkelőben
Ébredj magyar testvér szép napra!
Csíksomlyóra a vonat vár indulóra
Megy a vonat zarándok útra
Boldog öröm szívünk oda húzza
Közeledik az ünnep
Ránk köszönt Pünkösdnek napja
Leng a magyar, székely zászló
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Talán még nem késő?

Rovatok: 
Vers

Nagy horgász halastó, meredek a partja
De sok horgász horgászott, pihenéskép arra
Volt itt ponty, kecsege, harcsa, minden féle fajta
Jutott bőven hal aki csak kifogta

Mára már kerítés fut körbe rajta
Az őrző kaput zárja nagy lakatja
Csendes a nádas, vadkacsa látogatja
Hattyú száll le amott, sima víz ringatja

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Most, így élünk mi!

Rovatok: 
Vers

Csend honol közel, s távol
Embert nem látsz az utcán sehol
Beköltözött a félelem az emberi szívbe
Néha ablak nyílik, zárul nagy sietve

Arcnélküli emberek hada
Csak a szemük látod, nincs mosolya
Bezárva a lelkek magányba
Mikor nyitunk már a boldogságra?

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Beteg ország, beteg ember, ki gyógyítja meg?

Rovatok: 
Vers

(6 éve írtam!)

Szép egészséges volt az orcád
Jött Trianon tested szétszabdalták
Ereidet elterelték
Szíved dobog, de már nem ép
Mivé lett a nép élete, egészségünk
Porba hever a régi énünk
Amerre nézel, mindenütt romok
Elért eredmények porba hullotok

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A fák még állnak

Rovatok: 
Vers

Öreg akác mióta állsz?
Időd számlálót már nem találsz
Törzsed gyötört sok kint kibírt
Vad gerle rólad vitt hírt
Hírt vitt a harkálynak
Segíts az öreg akácfának

Törzse görcsös, ága beteg
Új tavasz jön ismét élhet
Virágot bont, virág fürtöt
De már sok levél elköszönt
Nyújtja ágát, szára törik
Seregélyek még megülik

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mikor az almafa virágzik.

Rovatok: 
Vers
Mikor az almafa virágzik
 
Mikor az almafa virágzik
Édesapám te jutsz eszembe
Alma ágat oltottál
Jó legyen termése
 
Négy ágának,négy termése
Négy virágnak más a színe
Tavasz hozta, nyár érlelte
Zümmögött a sok méhecske
 
Minden év emléked hozza
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szebenyi Juditnak a távolba.

Rovatok: 
Vers
/Vajdaságba/
Írom versemet vigasztalásul
Mert soraid olvasva könnyem csordul
Szeretnélek, mint vadgalamb
Ha fiókáit a bajtól védi
Ölelő karommal téged megvédeni
Vigaszt a messze távolba küldeni
 
Írod, hogy beteg vagy, de kitartó a lélek
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Apák Napján emlékezem...

Rovatok: 
Vers

„Apák Napján” emlékezem
A drága , jó Édesapámra
Ki mind a hat gyermekét
Ölelő karjaiba zárta
Mindig volt hozzánk
Kedves szava, szólása

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Édesanyám!

Rovatok: 
Vers
Édesanyám! Két karoddal megöleltél
Karjaidban elringattál
Ha rossz voltam megdorgáltál
Ha jó voltam, simogattál
Ha beteg voltam virrasztottál!
Ha távol voltam megsirattál
Kiskapuban mindig vártál
 
Soha nem volt üres a kezed!
Egyforma volt mind a hat gyermeked!
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Kakukk madár

Rovatok: 
Vers
Kakukk madár! Mondd el szépen
Hány tavaszt Jósolsz nekem?
Tavasz után jön-e nyár?
Mennyi ősz, s tél vár?
Kakukk madár
A lombok között
Megszólal úgy köszönt
Kakukk, kakukk
Itt vagyok!
Figyeld hangom jósolok!
Kakukk, kakukk, kakukk!
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mikor az örömtől könnyezel.

Rovatok: 
Vers

(Levél:vitéz Gyöngyösi Zsuzsannának)

Mikor ragyog végre az áprilisi napsugár
Mikor kinyitja kelyhét az orgona virág
Mikor a tulipán  sárgán, pirosan virít
Gerlepár vidáman búgja dalait

Megjelent egy titokzatos csomag
Amit tudom könyvet tartogat
Hálás vagyok, annak, aki küldte
Mert jóságból van alkotó lelke

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Láthatatlan határ.

Rovatok: 
Vers
Mondjátok meg én nekem
Mi az a függöny a végeken?
Az országnak mi húztunk határokat
Mit idő, sem ember le nem bonthat?
 
Nyugati határon túl más az élet
Ott rend és nyugalom a lét
Itt mivé lett a nemzet
Elveszett a tisztesség, s becsület?
 
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Az én hazám Magyarország!

Rovatok: 
Vers

Az én hazám Magyarország!
Nem eladó,nem licitálható!
S nem is kell rá foglaló !
Az én hazám csoda ország
Ha mások földjét is elorrozzák
Elhagyja Őt egy nemzedék!
De aki marad ,hű hozzá
Dolgozik,megszépíti a tájat
Nem kell ide más népesség!
Megvédjük a Mi hazánkat!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Tihanyi visszhang.

Rovatok: 
Vers

Hangos szóval kiálltok a magasba
Az Apátság fala néma marad!
Nincs már visszhang, ami kiált
Nincs felelet, néma a szád

Messze látok a Balaton víztükre felett
Kérdésre nincs, nem jön felelet!
Imára kulcsolom kezemet
Az oltár előtt letérdelek

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Utolsó csengőszó.

Rovatok: 
Vers

Megszólal a csengő itt a vég felé
Istenem tudom, Te jössz felém
Az ajtónál állsz, fényözön tenger
Ide az ember belépni nem mer

Tudom megígérted, vársz reám
Sosem feledtem el életem során
Mindig hozzád szállt imám
Nehéz időkben is hozzád fohászkodám

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ébredező múltunk.

Rovatok: 
Vers
Ébredező múltunk
„Régi dicsőségünk”hova vesztél?
Régi homályokban hova tűntél?
Pásztor tüzek gyúlnak
Azok messze világítanak
A nagy világba futott magyaroknak
 
Ropog a rőzse lángja
Fényt derítenek ősi homályra
Hogy felébredjetek kesergő nép
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Az est leszállt.

Rovatok: 
Vers
 
Az est csendesen eljött
Halkan betakart a leple
Elpihent a Nap
A Hold elkergette
 
Utolsó bágyadt fényét küldte
Álmosan azt üzente
Holnap is eljön
Csak aludjunk szenderegve
 
S elhalkult a madár dal

Oldalak