/490.éve történt-ország 3 részre szakadása/

Gyors röptű fecskemadár
Útra készül elmúlt a nyár
Tanítgatja fiókáit
Röpüljenek,ha útra indít

Ragyog a napsugár, nagyon forró
Tányérjával forog felé a napraforgó
Sárga szirma csak úgy virít
Visszaveri a nap sugarait

Mint lengedező szellő
átsuhan a virágos réten
Mint hajnali napsugár
felragyog az égen
Mint boldog madár dala
eső után a légben
Olyan a lelkem

/Nemzeti Összetartozás Napja/

/Aug.20.ünnepére/

Megváltozott az idő,a napsugár
Ért  búzatábla aratásra vár
Zuhogott bőven égi áldás
Dőltek a gabonák,mégis lett aratás!

Nehéz munkával gyűlt a búza
Magtárak,zsákok megteltek azóta
Szeretet útján útra keltek
Süssenek belőle „Nemzet kenyeret”!

Drága jó Édesanyám volt nekem
Már kint nyugszik a temetőben
Könnyem hullik,bánatom nagy
Nem feledem ölelő karjaidat !

Csak egy szó!
Csak egy kedves ,megnyugtató
Egy mosoly az arcodon
Nem felejtem el tudom
Csak egyetlen szó!
Ez ,ami megnyugtató
Szívet ,lelket andalító

A nap hajnal sugara
Ébresztette az alvót
A fákat sűrű ,fehér köd lepte
Csend honol most a völgyben
Aludt a lent ,köd ült fölötte

Keserves idők köszöntenek a világra!
Egyik holló a másik szemét vájja
Uralkodik már a pénz ember millióin

/Bem apó,Petőfi Sándor és a többiek/
Ott harcoltak legjobbjaink
Akkor még hazánk földje volt!
Ott haltak meg hős fiaink

Álltam a hegy tetején
Ragyogott a nap az ég közepén
Balaton kék vize terült elém
Vitorlások fodrozták a habokat büszkén
Ó mily nyugalom szállt a tájra

Még fiatal lelkesedéssel
Bejártam szép országaid
Láttam mit alkotott az ember
Szép templomaid,milyen volt a hit

Komondor kutya csahol
Tanyák hűs ölén
Vigyázza a tanyát
Nem ismeri a jövevényt
Oly kietlen ,csendes most a puszta
Égető naptól,visszahúzódott a kutya

Százszor hagytalak el,
Mégis visszatérek!
Visszahozott hűség és remények
Járom a világot,s országot szívembe veled
Bár merre visz utam ,nem feledlek!

/Aki még tud imádkozni!/