Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás-tengeren, és talán még az üveghegyen is élt egy szegény legény. Olyan szegény volt, hogy egy viselős ruháján kívül nem volt semmije.

Egyik szép nyári nap délutánján egy pettyes pillangó szállt az asztalomra.

 Messzi Afrikában élt egyszer egy kicsi elefánt Bambi. Nagyon szeretett a vízben lubickolni.

(Kép forrása: internet)

(Erdős Zsolt és Kiss Péter emlékére)

Hol volt, hol nem volt egyszer réges-régen egy távoli országban élt egy gazdag ember. Annyi pénze volt, mint a pelyva. Ha meg akarta volna számolni valamennyit, akkor bizony kilencvenkilenc évig kellett volna számolnia éjjel – nappal, hogy megtudja mennyi a vagyona.

Ki ne ismerné Kinizsi Pál hatalmas erejét, de én most mégsem az ő tetteiről szeretnék mesélni nektek, hanem a várban raboskodó törökről.

(Kép forrása: internet)

A mi kis falunk végén lakott egy öreg néni. Nagyon szegény volt. Állandóan üres volt a kamrája, még az éhenkórász egerek is elpártoltak tőle.

Egyik reggel, amikor nagymama felébredt, nem találta az ágya mellett a papucsát.

Hol volt, hol nem volt, a kék üveghegyen is túl, ahol a kis kurta farkú malacka túr, élt egy borsó család. Apa, anya és a gyerekek.

Egyszer az ördög elhatározta, hogy feljön a poklok kénköves bugyrából, és keres magának egy feleséget. Nagy égzengés közepette meg is jelent a város főterén, és érdeklődve szemlélni kezdte az arrafelé sétáló szebbnél szebb hajadonokat és asszonyokat.

Nyuszi ül a hóban,
búsan egymagába',
mert szegény a tavaszt
mindhiába várta.

Amikor megérkezett a hideg, zord idő, és odakint már napok óta esett a hó, apó begyújtott az öreg kandallóba. Alig telt el néhány perc és a szobában kellemes meleg volt.

„Miki egérke, mit mutogatsz? Hogy ott egy
tarka pillangó? Hisz én vagyok az,
a tündérek rokona, boldog csillanó”

Nemrég kedves meghívót kaptam Madárországból Galambnéne lakodalmára. Nagyon megörültem neki, és mindjárt el is határoztam, hogy ott leszek.

Hallottatok-e Bagiráról a fekete cicusról? Bizonyára nem. Nos, akkor most figyeljetek jól, elmesélem nektek az egyik izgalmas kalandját a kertben.

Volt nekem egy kiskutyám. Bodrinak hívták. Mindenhová velem jött. Csaholva, farkát csóválva szaladt mellettem az utcán.