Szörnyű dolog történt Mikulásfalván, megbetegedett a Mikulás. Ilyen bárkivel előfordulhat, főleg, ha már idős az ember.

(Kép forrása internet:)

Volt nekem egy ceruzám. Olyan kicsi, csutka íróeszköz. Manapság már ritkán írok grafitceruzával. Jó dolog a számítógép szövegszerkesztője. Sok mindent megold és elrendez, és ráadásul ki is lehet nyomtatni.

(Kép forrása internet)

Amikor a tél engedett erős öleléséből és már a hó is elolvadt a környező hegyeken az árvai várnak új kapitánya lett. A király megbízta, hogyha kell élete árán is megvédje a várat az ellenségtől.

(Kép forrása. internet)

     Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, a falu szélén élt anyóka és apóka. Volt két gyermekük, Jancsi és Marcsi. Szegények voltak, mint a templom egere.

     Egy kis kertes házban éldegél Nagyapa és nagymama, és a kertjük benyúlik az akácerdőbe, a Lónyai csatorna közelében.

     Egyszer volt, valahol a Kárpát-medencében egy kicsi ország. Ennek az országnak a partját valamikor három tenger mosta, magas hegykoszorú ölelte: A Kárpátok és a Magas tátra ölelésében feküdt ez a tá

Volt egyszer egy kutya. Nagyon magányos volt. Ki tudja, miért senki sem akart vele játszani.

(Kép forrása: internet)

Egyszer nagyon régen, amikor még öregapám is aprócska legényke volt az a hír járta, hogy a falu szélén lakott egy öreg anyóka és minden nap finom pampuskát sütött.

(Kép forrása: internet

Ugye tudjátok, minden várnak van manója, aki a vastag falak közt lakik valahol elbújva.

(Kép forrása internet)

Volt egyszer egy legény, akit Jánosnak hívtak. Ez a legény arról volt híres, hogy állandóan fején egy nagy süveget hordott. Állítólag ebben a fejfedőben volt a tudománya.

(Kép forrása: internet)

Még kicsinyke legényke voltam, amikor nagypapám mesélte ezt a történetet.

Hol volt, hol nem volt, réges-rég élt két vetélkedő testvér, akiről a mesém szól.

(Kép forrása internet)

  Hol volt, hol nem volt, túl a kéklő üveghegyen, de még az Óperenciás – tengeren is, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egy gyönyörű ország. Ennek az országnak minden útja arannyal és drágakővel volt kirakva.

Egyik szép, nyári nap délutánján kicsi csiga hűsölt az erdő szélén egy nagy lapulevél alatt, amikor furcsa dolgokra lett figyelmes.

(Kép forrása: internet)

Hol volt, hol nem volt, egy kicsinyke falu szélén élt egy nagyon öreg anyóka. Egész nap a háza előtt üldögélt a kispadon és nézte a járókelőket. Ha úgy hozta a kedve hosszasan elbeszélgetett az emberekkel.

(Kép forrása:internet)

Nagyanyám mesélte. Egyszer nagyon régen, amikor még ő is kicsinyke lány volt, falujukba egy vándor érkezett.

(A mellékelt kép Lukács Mária festőművész engedélyével)

Megérkezett a lucskos, nyirkos ősz. Mindenki nyakát behúzva sietett az úton és senkinek sem volt kedve sétálgatni a parkban, mint langyos nyári estéken.

(Kép forrása internet)