Valamikor nagyon régen túl az Óperenciás tengeren, de még nagyon magas üveghegyen is túl, ahol a kis kurta farkú malacka túr, volt egy szép ország. Ennek az országnak volt egy királya, aki boldog szerelemben élt a feleségével.
|
|
|
Hideg, fagyos decemberi nap volt. Nagy pelyhekben hullott a hó és egy – kettőre fehérre varázsolta a tájat. Mikulásnak indulnia kellett, hogy időbe elvigye minden csöppségnek a megérdemelt ajándékot.
|
Volt nekem egy kicsi barátnőm, Panka. Tőle hallottam ezt a történetet, amit most elmesélek nektek. Jól nyissátok ki füleiteket, és hallgassátok mesémet!
|
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren, ahol kis kurta farkú kismalac túr, élt egy szegény vándorlegény.
|
Réges-régen, talán senki sem tudja mikor, volt egy dúsgazdag ember. Annyi pénze volt, mint égen a csillag, és réten a fűszál.
|
...Falábon sántikál a martalóc kalóz...
|
Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, amikor még az ónodi vár teljes pompájában állott közel a Sajó folyóhoz átjárhatatlan mocsárral körülvett dombon.
|
Hol volt, hol nem volt, még sem tudom, hogy hol, volt egy kicsi falu, és ebben lakott egy szegény földműves. A házán és földecskéjén kívül csak egy ökre volt.
|
Valamikor nagyon régen, még öregapám sem emlékszik, mikor? Volt két mihaszna legény. Egész nap csak a lábukat lógatták a ház előtt a padon.
|
Kutya Benő elhatározta, hogy felcsap piktornak.
|
A pusztában állt magányosan egy kicsi fa.
|
Az egyik szép napos a tyúkanyó így szólt a kicsinyeihez a baromfiudvaron:
(Kép forrása: internet)
|
Valamikor réges-régen a gyönyörűséges Bük hegység rengetegében egy hegy tetején állt egy kicsi vár.
|
Volt nekem egy drága, jó nagypapám. Jaj, Istenem mennyire szerettem őt! Gyakran töltöttem nagyszüleimnél a délutánokat, mikor édesanyám nem volt otthon, vagy valami más elfoglaltsága akadt. Ilyenkor mindig náluk voltam, és szívesen tébláboltam nagypapám körül, mert öreg szülém mindig tudott a nyelvemen beszélni.
|
Egy kicsi baba születése alkalmából írtam ezt a mesét. Innen ez a kissé szokatlan, de szép leányka név.
|
Élt egyszer egy író, aki csodaszép történeteket talált ki. Ha valaki elolvasta azokat, azonnal sírva fakadt, mert olyan gyönyörűek voltak.
|
Ajánlom Ágoston Tibornak (Természetesen mások is elolvashatják)
|
Történt egyszer hajdanában, a kicsi sündisznó betévedt egy családi ház udvarába és a tornácon megpillantott egy súrolókefét, amint éppen száradott a napon.
|
Közel a sümegi várhoz élt egy remete. Egy földbe vájt odúban lakott. Soha senkivel nem beszél. Ha valaki közelített lakhelyéhez, akkor mindig visszahúzódott és addig ki sem dugta az orrát, míg az illető el nem ment a környékről. Az emberek azt tartották róla, hogy szegényke megháborodott.
|