Öreganyám virágoskertjében élt egy kövér giliszta. Jó dolga volt ott, egész nap a szebbnél szebb virágokat szagolhatta.
(Kép forrása internet)
|

Volt egyszer fazék. Nagyon szeretett locsogni. Be nem állt a szája. Reggeltől estig beszélt és beszélt. Mindegy, hogy kivel beszélt. Egyszer még az öreg seprűvel is szóba elegyedett.
(Kép forrása internet)
|
Hol volt, hol nem volt, Nagy – Magyarország északi részén közel a Sajó folyóhoz egy magas hegy tetején állt már nagyon régóta a szépséges Kapivár. Már messziről látszódtak erős, vastag falai.
(Kép forrása internet)
|
Élt egyszer egy kis cica az anyukájával, úgy hívták, hogy Cili cica. Szép hófehér volt a bundácskája. Ez a kiscica egyszer elkóborolt, gondolta, hogy megismerkedik a különböző állatokkal, növényekkel. Nem messze ment ugyan, csak a kert végébe, de egy kiscicának, az is nagy távolság.
Alighogy elindult ott virított egy pipacs. Meg is kérdezte tőle:
|
Mese Nárciszkának Julika nénitől
|
Már az idejét sem tudom mikor volt az a nap ami nárcisz illatával elvarázsolta a tájat, és mindent de mindent olyan csodássá tett mint az kislány aki épp most a tükörbe néz.
|
Egyszer volt, hol nem volt, talán az Óperenciás tengeren is túl. Volt egy kislány Nárcisznak hívták. Tengerparti házukban élt szüleivel, 2 testvérével, és a bozontos Buksi kutyájukkal.
|
k 07/12/16
Dáma Lovag Erdő...
Egyszer régen, nagyon régen, Nagyanyám mesélte ezt nekem. Élt egy öreg kertész ember.Virág hagymákat árult varázs kertjében. Nagymamámnak két nárcisz hagymát adott emlékben. – Hagymáknak varázs ereje van! – mondta az öreg kertész. - Szívvel kell öntözni, hogy megnőjenek! De vigyázni kell vele, egy csepp víz is elég belőle!
|
Nagyon zord, kemény tél uralkodott az erdőkön, mezőkön és réteken.
|
Hallottátok nevét Furfangos Jankónak? Azért kapta ezt a nevet, mert mindenkinek az eszén túl járt.
(Kép forrása internet)
|
Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen a nagyurak a dédesi várban elhatározták, hogy hatalmas lakomát csapnak.
(Kép forrása: internet)
|
Egyszer a kertünkben télvíz idején összevesztek a cinkék és a verebek, hogy a madáretetőben lévő magok kiket illetnek. Mindegyik madár azt hitte, hogy csak övé a finom eledel, amit reggelente kiraktam nekik.
(Kép forrása internet)
|
Hol volt, hol nem volt, még az óperenciás tengeren túl, élt egy szegény ember. Volt felesége és hét gyermeke. Négy lány és három fiú, mint az orgona síp. A lányok még kicsik voltak.
|
Egyszer réges-régen a magas sziklahegyen lévő nyitrai várban élt egy szépséges hajadon. Azt mondják olyan szép volt, hogy amikor kiállt a vár fokára a Nap elszégyellte magát és sápadtan elbújt egy nagy, sötét felhő mögé.
(Kép forrása internet)
|
Gyuszi és nyuszi...
|
Még javában dúlt a tél. Erdőt, mezőt vastag hó borította. Fagyos szél cibálta a fák ágait. Állatok elbújtak, hogy jéggé ne fagyjanak.
|
Marcsi és Jancsi nagyon boldogok voltak, hogy van ennivalójuk és nem kell tovább nyomorogni.
|
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás-tengeren, ahol a kurta farkú kismalac túr, élt egy kiskondás.
(Kép forrása, internet)
|

Hol volt, hol nem volt, valamikor nagyon régen túl az Óperenciás tengeren volt egy gyönyörű ország. Ebben az országban élt egy öreg király a feleségével.
(Kép forrása internet)
|
Valamikor nagyon régen, amikor még a csillagok a földön éltek, és csak este mentek fel a sötét égre világítani, volt egy öreg király, aki vak volt.
Egyedül élt a hatalmas várában, ahol minden színaranyból volt. Még a legapróbb szeg is ebből a nemesfémből készült.
(Képforrása:internet)
|