Tán énekem másnak csak disznóröfögés,
Innen az ellenszenv és a meg nem értés,
Agyaram simogat akár a tőrszúrás,
Nincs más célom, csak az életben maradás,
|
A január mindig oly sötét és levert,
de éltet még most is maga a gondolat,
napfény lassan issza a téli foltokat
tépetten a téltől, és vad gazban a kert,
csak virgoncan az agysejtek szorgoskodnak.
|
Augusztus 22-én hajnalban,
Macskanyávogásra ébredtünk.
Szaladtunk is nyomban,
Kiscicák lettek! Jó a kedvünk!
|
Erdő mélyén barlangjában
ugrándozó kis bocsával
mackó néni, mackó bácsi
éltek vígan, - mind kíváncsi.
|
Ágnes - a tiszta, tartózkodó, szűzies
Gondoltad volna, hogy ennyire szemérmes?
|
cs 01/21/16
Dáma Lovag Erdő...
/l823.Ol.22 /

Isten megáldotta a magyart
Mikor megszülettél
Mikor Kölcsey költőnk
Által útra keltél
Magyarok "Himnusza" a létnek
Benned zengnek múltak és keservek
|
sze 01/20/16
Mezei István
Nem a zászlólengetés és fellengzés,
De a hétköznapok baktató sora,
Szónoklat, szavalat és a fellengzés
Helyett kenyér kerüljön az asztalra.
|
Hegedűn játszik a
költő. Szivárvány öröme
pattog vonója talpán,
pendíti a húrt-
szemében játszik a tűz,
és fokozza hangulatát
az ütem, a melódia.
|
sze 01/20/16
Dáma Lovag Erdő...
Robog a vonat,füstje száll
Édesanyám haza vár
Hegyek,folyók suhannak el
A szívem zakatolva énekel
|
Elmondtam „Az aktív idősökért” Pécsi Szenior Akadémia
3.szemeszterének záróünnepségén
|
Ez a palóc táj bennem énekel,
élő dalait lelkemnek Ő mondja el.
Kint erdőt, rétet takar még a tél
-fehér alapon rügyekben él a táj-
egyre hosszabbodó napokról mesél
az ágak közt ugráló kismadár.
|
E kort nem értem, és már te sem érted,
De félreállva azért élsz és élek,
Előbb rémített a marxi kísértet,
Most meg demokratikus a kísérlet
|
(in memoriam Korpás Gyuri)
|
Álomból álmot
sző már az éj,
lombokat ringat
a csillagfény.
|
v 01/17/16
Dáma Lovag Erdő...
Dér lepte virágos kertem
Fázik az utolsó rózsaszál
Szívemben még a nyár muzsikál
Hópehely csendesen szitál
|

A Keleti-Kárpátok közepén,
Nagy sziklahegyek koszorújában,
Tarkő hűvös és lankás rejtekén
Élt három tündér a kastélyában.
|
p 01/15/16
Juhászné Bérces...
Az utamat végigjártam,
Te voltál az örök társam,
Örömömben, bánatomban,
Bízvást Reád támaszkodtam.
|
cs 01/14/16
Dáma Lovag Erdő...
Hajnal pírja hasad
Fákon látom csupasz ágakat
Öreg fámon egy levél sem ül
Holló károg fa ágára települ
|
cs 01/14/16
Juhászné Bérces...
Sarkady Sándor
verse varázsol
gyermeki lelket,
ébredezőt,
|
sze 01/13/16
Mezei István
Már nincsenek tervek, kialudt az álom,
Sem elvágyódás, talán csak a képzelet,
Itt maradtam végleg, ez lett az otthonom,
Az evolúció engem itt felejtett
|