A pávák tolláról, a faluk, és a városok zsugorodó
életéről mesélj egy képpel, mert szellemileg is szegényedünk
--világviszonylatban, észrevehetően, beteg testű,
sértett ég alatt, fogyunk, és kapkodunk. Lányaink
|
sze 02/11/15
Mezei István
Foszlanak az álmok
Ma korán hasított belém a hajnal,
mint éles kés az avasodott vajban
riasztott felismerés, a fájdalom,
már nem csak érzem, de biztosan tudom,
nem ilyen telet, februárt akartam.
|
sze 02/11/15
Lénárd József
Kergettem egy őszi falevelet
bíbor színben, sombokrokon át,
mint a szél , de összekeveredett.
Hiába kutatom, nem találom már
|
Dorombol az égbolt,
a fák dala messzire száll,
tündököl minden rét,
|
k 02/10/15
Dáma Lovag Erdő...

Olyan vagy nekem
Mint a lámpa fénye
Életem sötétjében
Világítasz még nekem
|
Hol vagytok édes, szerelmetes évek,
hajdan az életem izmosabb fele
eljegyezte magát egy írógéppel,
hogy napom reménnyel kopogja tele.
|
h 02/09/15
Dáma Lovag Erdő...
Kidőlt,bedőlt kicsi ház,
omladozó fala
Látszik rajta szebb napokat megélt,
szorgos volt a gazda
Kerítése fonott fűzfából,
|
..hallod az óra mily halkan ketyeg?
Szinte némán méri az időt,
kint roppan a hó, léptek zenéje
kíséri a messzire menőt.
|
h 02/09/15
Juhászné Bérces...
Megrövidült a nyúl lába,
Soma kutya majd lerágta.
Erős cérnát, meg tűt ide,
meg kell varrni, de ízibe!
|
Egy érzés csak nem több, melynek okozója,
éltem múzsájának legfinomabb csókja.
Gondolataimnak kerekét forgatja,
mondatokat formál, szül, glédába rakva.
|
Magányos fenyő sziklákon kapaszkodik
a Tettye fölött. A Havi hegyi
templom harangjainak kezd inteni.
|
Olykor nézem az eget és az visszanéz,
az Isten tenyerében minden rész, egész.
|
Szürke reggelekben zsibbadt ébredés,
a lelkünk zárt, befagyott erődítmény,
nincs párbeszéd, elfogyott az érzés,
a görcsös kérdőjel ingerszegény.
|
v 02/08/15
Dáma Lovag Erdő...
a térdre rogytam
S nem tudtam ,hol vagyok
Imára kulcsoltam kezem
Uram segíts, magam vagyok
|
szo 02/07/15
Dáma Lovag Erdő...
Nagy hegyeknek lankás alján
Róka pár élt,szép kis vackán
Rókalyukban négy éhes száj
|
p 02/06/15
Dáma Lovag Erdő...
Kacag a fillér,gurul a forint
A vén Európa beteg már megint
Halmokban dobált lakáskulcsok
Zsebeiket tömik a bankok
Mi lesz veled Te szorgos nép,
|
Puha csend ér az esthez,
összesimulnak az álmok,
ott élnek a szívedben,
ragyognak a sóhajtások.
|
Messze bolyongtam időben, térben,
hosszú utamról most hazaértem.
|
cs 02/05/15
Dáma Lovag Erdő...
Hol az a hely,hol szobrok mozdulnak el?
S eltűnnek az éji homályban
S tettekért egy nemzedék felel
Szenved egy határtalan elnyomásban !
|
Egyszer egy legényke
felmászott a fára
felmászott
felmászott
de letört annak ága.
|