= Hazaszeretet

Reméled még mindig, s izgatottan várod
Édes titok ködből eléd lépő párod
Kitárt karjaiddal magadhoz ölelve
Finom selymességgel hozzád simul keble

Mikor nappalba úszik át éjszakád,
és a föld burkában egyet fordul,

őszöket rajzol az ég
hegyek között szél szalad
az Isten a tájra néz
kertekben pihen a Nap

Ki magyarnak születtél,
S magyar földön élsz,
Emeld fel a fejedet,
Sorsod messze néz.

Amikor megszülettél te magyar föld
Pusztaság, erdő, folyó és tenger vett körül.

Áttetsző a víz, sodródik a nád,
bánat úszik rajta, nem dinnyehéj,

Mily bölcs, bőkezű a teremtő,
ahogy tágul, sűrűsödik az idő,
és egyik pillanat  másik után jő,

Lehetsz jámbor, vagy vad szörnyeteg,
bármit teszel, vagy nem teszel,

Letérdeltek körénk a bokrok,
zöld palástjuk az őszben lefoszlott,
köd párállott fel hideg vizű tóra,

...tudunk-e még fénylő szemmel?...

Ölelj magadhoz Kedvesem...

Isten éltessen Zsuzsi!

Haynau október ötödikén írta
meg a tizenhárom halál' ítéletet.
Közülük előszőr agyonlőttek négyet,
Lázárt, és Dessewffyt, Kiss Ernőt, és Schweidelt.

Ókeserűség, fájdalom, gyötrő magány,
Felszakított sebek nyomán.
Lopakodó árny suhan át az éjszakán,
S vele együtt tűnik el a fénysugár.