Volt egyszer egy gyönyörű,
Fehér bőrű kisleány.
Szőke fürtjein táncolt
A szikrázó napsugár.
Szeretet a szívében

Felszabadult lelkem,
Sötétből bújt elő.
Kíváncsi a Napra,
Mely korán felkelő.

Londonból érkezett ez a kis történet,

Non, non, non

Háborúból jött, megjárta a poklot,
Lelke mélyén mégis a remény lobogott,
Talán egyszer, végre, ő is hazatér,
Családja várja már és nem a csatatér.

Néma harangok !
Mi történt veletek
Talán szomorúságban
Tört meg szívetek
Megrepedt testetek?
S gyászba borult Európa
Egy átok súly alatt ?

Olvasónk szerint az 1998-ban Körmenden meggyilkolt 11 éves kislányt nem a kézzelfogható bizonyítékok híján elítélt, ártatlanságát máig hangoztató Tánczos Gábor ölte meg, hanem zsidók, akik akkoriban a városban tartózkodtak.

Megemlékezés június negyedikéről

Már nem hittünk, kevés volt a remény. 
Négy hónap bolsevizmusában éltünk. 
Az oláh ordított, minden az enyém! 
 

Nem másért: értetek.
Mit más ért: értitek?
Egymásért kértelek -
hagyma: sért. Sértelek?

SzarDINIA > hibás német szabvány szerinti inercia és keresztmetszeti érték;
szarvas > ócska vb. pillér armatúra;
Pisa ferde(torony) > ha mellémegy a piszoárnak;

Magyarok! Átkozott időben élők!
Emlékezzünk meg magunkról –
találkozzunk egy eszme-tisztáson!

Úgy látom éjszaka van,éjjeli sötét
Hol nem látszik a derű,s az ég
Nem találjátok az utat hazafelé
A kín ,a küzdelem itt mindenkié

Hirtelen megdobbant a szívem,
És hevesebben kalapált.
Nem tudtam, de mégis éreztem,

Örs-keresés

E napon nem vesztek erőt –
e nap a miénk, a jóké!
A Világ kezdete előtt
már ez volt a sóhajoké.

Igaz, hogy tegnap (június 1-én) elkezdődött a meteorológiai nyár - bennem még a tavasz hangulata játszik jókedvű részeget. A versem pontosan akkor született, amiről szól. Fogadjátok szeretettel: