Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Dáma Lovag Erdős Anna

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Tavasz, boldogság te vagy nekem

Rovatok: 
Vers

Boldogság nekem a tavasz csendje,
A tavaszi virradat zenéje,
A pacsirta trillázó éneke,
A virág-nyitogató méhek zümmögése,
A gyors patak vidám csobbanása,
A nyári nap érlelő ragyogása,
Az őszi, bágyadt napsugár búcsúzása,
Szívemet éltető természet körforgása,
De mindez csak veled,
Soha, soha nem nélküled!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Viktória unokámhoz

Rovatok: 
Vers
Kertünkben kinyílott a hóvirág,
Első tavasz hírnök hófehér szála,
Nincs, ki velem együtt megcsodálja,
Hosszú vándorútra mentél!
 
Távol vagy tőlem, elválaszt a tél,
De veled van mindig szerető szívem.
Emlékeinkhez most is visszatérek,
Visszaköszönnek hóvirág emlékek,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Édesanyám kenyerére emlékezem

Rovatok: 
Vers
Gondolatban visszatérek,
Elém sodor sorba emlékképek,
Érő búzatábla s búzavirága,
Virágzó mezők, zöldellő vetések,
Édesanyám által dagasztott kenyerek.
 
Dagasztó teknő mellett állok,
Kis sámlin én is dagasztóvá válok,
Drága Édesanyám megmutatja,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Gyermekkori álomból valóság lett

Rovatok: 
Vers

(Elbeszélő költemény)

Norbi, emlékszel még kis korodban,
Mikor kirándultunk a szomszéd városban.
Te megálltál egy kirakat előtt csodálkozva,
Egy kis autó futott, lámpája kivilágítva.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Lábnélküli gyötrelem

Rovatok: 
Vers

(elbeszélő költemény/ 

Tavasz volt, faültető tavasz,
Fáradoztam, kiirtsam a gazt.
Csemetefát ültessek helyette, szépet,
Ha Isten is akarja, megéled.

Mélyebbre kell a gyökeret ásni!
Szólított meg egy ember,
Kész volt segíteni,
S ültettük a csemetét,
Szép termés lesz rajta.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mikor tombol a tél

Rovatok: 
Vers

Mikor tombol a tél,
Szegény ember csak remél.
Mikor faágat cibálja a szél,
S hidegtől zörög az ablakod,

A magányban  csak emlékeid hordozod.
Akkor eluralkodik a csend a szívedben,
Ami mindent befed lelkedben,
S hóviharfelhők úsznak az égen.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Az emlékek hídján

Rovatok: 
Vers

Elbúcsúztam tőled,
Mint fától a levél,
Halk zizzenéssel földet ér,
Vége lett, ennyit ér.

Nem fáj már az ősz,
Elszunnyadok, lassan jő a tél,
S ha új tavasz jön,
Szívem új reményt ígér,
Ágaimon jön új levél.

Virágillattal simogat a szél,
Húrok dallamával itt a nyár,
Zöld levéllel lombsátor vár,
S nem nézek vissza már.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Himnuszunk harangjai

Rovatok: 
Vers

Dél van, delet harangoznak,
De más ez a harangszó,
Lelke van a dalnak, harangnak.
Más, mint eddig szólt,
Most a” Himnuszt” zengi
Fel az égig, Isten is örül neki.

Dél van, lelke van a harangnak!
Magyarok, hallgassátok, nektek dalolnak
Hegyek, völgyek, Duna is visszhangozza,
Legyen már szívetek, fületek e Himnuszunkra!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Téli csendben

Rovatok: 
Vers
Sötét hófelhő tornyosult az égen,
Nap gyengén visszaköszön lemenőben.
Mintha narancssárgák lennének a hófödte fák,
Némán állnak, nézik a nap búcsúját.
 
S csend van, a város zaja sem hallatszik,
Összehúzza magát kicsire az ember, fázik.
Ebben a hideg téli estben én is hallgatok,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Még egy utolsó nap

Rovatok: 
Vers

Még egy utolsó nap
(UNIÓS csatlakozás 2004. május 1.)

Még egy utolsó nap, olvadunk!
Mindegy akarunk, vagy nem akarunk!
GYŐZELEM! UNIÓ! Kivel, mivel?

A földünk még a mienk,
Alólunk tűnik el!
Versenyben leszünk a semmivel!
Ha bírjuk, igen, ha nem, ELVESZÜNK!
Keserű lesz életünk!!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Most kell megmutatni

Rovatok: 
Vers

Most kell megmutatni!
Most kell összefogni!
BÉKÉT akarunk, s nem háborút!
Nem idegen betolakodót, ki ránk nyitja a kaput!

Most kell hazánkat megvédeni!
Minden ellenséget elkergetni!
Vezetőink is megmutatják,
Országunkat senkinek nem adják!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Havas

Rovatok: 
Vers

Emlékeimbe visszajárok,
Visszavisznek fagyos álmok.
Tél volt akkor, igazi tél,
Hóhegyeket hordott a szél.
 
Fagyott lábbal, kézzel értem,
Tanulni vágyó lélekkel.
Messze volt a gimnázium,
A hideg tél sem tántorított utamon.
Nyugati szél csak kacagott,
Havat hegynek összehordott.
Jöttek a hóekék,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Álmaimban is szeretlek hazám

Rovatok: 
Vers

Álmaimban is szeretlek
Drága, édes hazám!
Álmaimban is letérdelek
S imádkozom érted:

Te a béke galambját féltve őrizgetted,
Karjaidba rakott fészket,
A rászorulót mindig befogadtad.
Szeretettel ölelted, mint barátodat.
Jaj, mi lett őszinte lelkedből,
Kufárok hada támad rád,
Kifoszt fészkedből!
Idegen tömeg villáma zúdul.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ne hagyj itt Testvér

Rovatok: 
Vers

Ne hagyj itt, Testvér!”
Ne hagyj itt Testvér, megfagyok!
Segíts felállni, mert meghalok!
Szóltak a könyörgő hangok,
Don kanyarba áldozatnak vitt magyarok.

És csend, fagyhalál!
Mindenütt, amerre kaszált,
Az áldozat már nem beszél.
Aki bír, még útra kél
Arra, Magyarország felé.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Könyveimben élek tovább

Rovatok: 
Vers
Neked írom rokon, ismerős, jó barát.
Neked írom verseim sorát.
Ha elmegyek is, gondolj rám, velem!
Könyveimben megtalálod üzenetem.
 
Könyveimben küldöm szeretetem.
Gondolj rám, ha kérdésedre nincs feleletem!
Legyen veletek szeretet, boldogság!
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Kis írónőm

Rovatok: 
Vers

Kis írónőm, kis virágom, Viktóriám!

Mosoly ül huncut arcán,
Kérlek, mesélj, mesélj mamám!
Ahogy kér, ahogy mondja,
Nem tudok ellenállni, mesélek nyomban.

Mesélek kiskoromról,
Manciról, a jó csikóról,
Mesélek, merre jártam,
Utam során mit csodáltam.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Új év reggelén - 2024

Rovatok: 
Vers

Elcsendesült a város zaja,
Sötét fellegek borultak a tájra.
Vidám petárdák elaludtak az éjen,
Nem csillogtak tükörképként a Báger tó vízében.

Csend, hideg, némaság nehéz súlya.
Eltűnt a vidámság zaja.
Reménykedve várunk egy Új Évet!
Mikor az emberek szíve boldog lehet.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hallod a csengőszót

Rovatok: 
Vers

Hallod a csengőszót?
Ismerős a hangja,
Család apraját, nagyját
Karácsonyi ünnepre hívja.

Ünnepre, a karácsonyfához,
Megérkezett, eljött a karácsony.
Öröm kicsinek és nagynak,
Szól a csengő, a családot ünnepre hívja.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Fázik a kis Jézus

Rovatok: 
Vers

"Fázik a kis Jézus"
A múlt idők Karácsonyát idézem,
A kandallóban lobogott a láng,
Volt tüzelőnk, szép ruhánk,
Nővéreink köré ültünk,
Ők vigyáztak ránk,
Mesélték a kis testvéreknek,
Kis Jézuska érkezik hozzánk,
Mi áhítattal hallgattuk,
A szép mesét, a csodát,
Nemsokára eljön hozzánk,
Hoz nekünk ajándékot, karácsonyfát,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Jónak lenni jó

Rovatok: 
Vers
Mikor száll feléd a karácsonyi ének,
Visszatérnek gyermekkori emlékek.
Mikor négy éves voltam talán,
Így szólt jó apám:
 
„Jegyezd meg jól kislányom,
„Jónak lenni jó ezen a világon!”
Kézen fogva elmentünk falunk temploma elé,

Oldalak