A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Megváltozott életünkben Gyermeki szeretet igazi kincset ad,
|
|
Rovatok: Vers De jó lenne
Még egyszer hazamenni,
Nagyszüleim átölelni,
|
|
Rovatok: Vers Elmentem a tavasz elé,
(A Balaton partjára).
Mikor februárban erre jártam,
Jeges takarót találtam.
Balaton-part jege olvadt,
Barka selyme kipattant.
Hideg volt és minden kopár,
Fázós szívem kalapált.
Reménykedtem, jön a tavasz,
|
|
Rovatok: Vers Válasz egy vádra (Szélsőséges)
Engem szüleim úgy tanítottak,
Válaszoljak, ha valamivel vádolnak...
Ma van „Magyar Kultúra Napja”,
Ezen a napon válaszom megadva:
Láttam a kórusok szívből énekeltek,
A magyar táncot hetykén járták a legények.
|
|
Rovatok: Vers Ülök a téli csendben, Öreg fánk is hallgat némán,
|
|
Rovatok: Vers Mátyás király, te igazságos!
Törd meg újra a jeget!
Szenvedett e föld népe eleget,
Őrizd meg, védd meg nemzeted.
Mátyás király, mi szentté avatunk!
Te voltál a mi szent királyunk!
Szent koronánkat visszaváltottad,
Isten is velünk, megmutattad.
|
|
Rovatok: Vers Ősz volt, hullottak a falevelek,
|
|
Rovatok: Vers Isten megáldotta a magyart,
Mikor megszülettél,
Mikor Kölcsey költőnk
Által útra keltél,
Magyarok "Himnusza" a létnek.
Benned zengenek múltak és keservek,
Magyarok ajkán győzelmi ének.
Mert "Megbűnhődte már e nép
a múltat s jövendőt"!
Elsírt már minden könnyet, keservet,
|
|
Rovatok: Vers Itt a tél, beköszöntött!
Ködpára szállt fűre, fára, házra,
Amerre nézel, minden fehér.
Csak ez a ködpára ne szállna
Az ember fejére, gondolatára!
Tisztulna ki az értelem,
Mire a tavasz eljön, tiszta legyen.
Virágozzon az értelem fája!
Köd helyett fény ragyogjon rája!
|
|
Rovatok: Vers Zajló, múló történelem
Még fáj, mutatja nekem,
Hősök jönnek emlékezni,
Őket nem lehet feledni.
Szegény nemzet, de sok csatát
Megélt, s vesztette el sok hős fiát.
Tatár, török, labanc, orosz,
Minden háború halált, vért hordoz.
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Üzenem hazánknak, s minden magyarjának, Szülőföldem, Kisalföld, a Hansággal,
|
|
Rovatok: Vers "Vers a lélek tápláléka" Ha úgy érzed, mindennek vége,
|
|
Rovatok: Vers Ó, magyarság, Te áldozati bárány,
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Volt nekünk egy Bundi kutyánk... Olyan nagy volt, mint egy oroszlán, szép bundája, és nagy hangja volt. Mikor ugatott, az iskolámban, ami körülbelül 200 méterre volt a házunktól, hallottam a hangját, s gondoltam, hogy vagy a postás, vagy idegen ment hozzánk.
|
|
Rovatok: Vers Megálltam a Székelykapunál,
Csodáltam faragott díszeit.
Fejem felett fehér galamb szállt,
Kapuba rakta fészkeit.
"Isten hozott" köszöntött az írás,
Nem felejtem el a szép szavát.
Isten hozott felétek e tájra,
Mert eljöhettem, oly rég erre vágyva...
|
|
Rovatok: Vers Petárdáktól hangos az éj, Szólnak, visítanak hangosan a petárdák,
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Előzmények...
|
|
Rovatok: Vers Új év, ismeretlen jövő,
Sűrű dér szitál a tájon.
Nem láthatsz át a homályon.
Köd borult fűre, fára,
Új évet köszönt a csend homálya...
Csend van, egy varjú sem károg,
Pedig a gonosz lelkek űzik a galambot.
Éles csőrével üti az ártatlant,
|
|
Rovatok: Vers Gondolat a gyertyafényben,
Ég a gyertya, lángja lobban.
Gondolat jön, nagy titokban,
Csendes éjben, könyvbe veszve,
Ősi múltunk, így keresve...
Történelmünk homályában
Gyertya világít egymagában.
Mit üzennek, mit mesélnek,
Miből, mivé lett a nemzet.
|
|
Rovatok: Vers Óév fogta tarisznyáját,
üres volt már, nem várták,
elszaladtak belőle a napok,
elkoptak a hónapok.
Itt a vége már az évnek,
Búcsúztassuk, ahogy illik,
szóljon az ének,
ne sirassuk, ami elmúlt,
visszahozni nem lehet.
Talán nem is bánjuk!
|
