A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Nézem a megsárgult imakönyved,
Vajon, mit üzensz nekem?
Szívemben most is ott él a szeretet.
S örökké itt maradsz velem.
Barna már az olvasó, mely érintette kezed,
Minden nap visszahozza régi emlékedet.
Szavaid, hogy jók az emberek,
|
|
Rovatok: Vers Hívó szóra elindult az emberek árja,
Csak mi magyarok vigyázunk Európára. Hömpölyög, mint a tenger árja,
Mindent elsöpör, mi útját állja!
Nem ismer Istent, sem Isten fiát,
Tör, zúz szobrot, Isten templomát.
Ördög vigyorogva üli meg lelketek,
Saját hazátok, országotok nem véditek meg!
|
|
Rovatok: Irodalom Emlékeimbe vissza-visszatérnek megtörtént események.
Felvidéken (Búcs) jártam magyar tagozatú iskolába, meghívtak: "Költészet napjára" megemlékezni. Boldogan mentem, jártam már náluk. Ismertem őket, s kedves tanítványaikat.
|
|
Rovatok: Vers Békét a világnak!
Békét minden népnek!
Háború nem old meg semmit!
Csak pusztítja az embert, földet!
Békét a világnak!
Természet is ezt várja.
Válasszal tüzet indít a természet az ember fiára.
Az ember pusztít, s embertársait nem sajnálja!
|
|
Rovatok: Vers Ó, Attila, Bendegúz vére, hunok nagy királya,
Reszketett Európa, kardod, ha látta.
Félt tőled Napkelet és Napnyugat,
Reszkettek tőled mind a nagy birodalmak.
Most kellene jönnöd, szólítanálak.
Nagy szüksége van a nemzetnek,
Fiai földönfutóvá váltak.
Múlt században nyögtük
|
|
Rovatok: Vers (2013.01.12.) Szegény nemzet, de sok csatát
|
|
Rovatok: Vers Isten tenyerén gyöngyszeme a világnak,
Alkotó éveimben, tervezőként bejártam.
S boldog voltam, szép arcát láthattam.
Szülőföldem, Kisalföld, a Hansággal,
Ő állította meg régen a törököt, a tatárrajt.
Nyögtük bíz a hadakat, védtük a hazát
Osztrákok uralmától, zártuk a határt.
|
|
Rovatok: Vers Becsüljétek az időseket!
Sokan megértek már szörnyű éveket.
Becsüljétek az idősöket!
Háború, beszolgáltatás, forradalom
Gyötörte szívüket, lelküket, testüket.
Becsüljétek az időseket!
Társuk a bot, lábuk roskad,
Hajlott hátuk, bizonytalan járásuk,
|
|
Rovatok: Vers Mint szomjas szarvas,
Hűs forrást keresve,
Úgy vágyik a szívem a kikeletre.
Mint éneklő pacsirta,
Énekét, ha zengi,
Itt a tavasz, fennhangon énekli.
Mint a széncinege csicsergi,
Nyitni kék, nyitni.
Úgy vágyok a tavaszi ígéretre,
|
|
Rovatok: Vers Jégvirág az ablakon,
Hajnal hasad, virág nyílik.
Jégvirágba font üzenet,
Jégcsapok az eresz alján.
Tél festi a tájképeket,
Hideg künn is, benn is bénít.
Havat hozott a szél,
A rőzseláng melegít.
A fáma szegénységről beszél,
Rönkökből épült fenyőfa.
|
|
Rovatok: Vers Hideg hó lepi be a tájat, Kismadár száll az ágra, A hideg nem enged, szívem járja,
|
|
Rovatok: Vers Beköszöntött az új év,
Fehér zúzmaraterítő üli meg a tájat,
Elveszi a jókedvet,
Az emberek dideregve fáznak.
Vigaszt adj, jó barát,
Ne legyen ok a búra.
Szép idő is eljön egyszer,
Melegíti szívünket a jóra.
|
|
Rovatok: Vers Óév fogta tarisznyáját,
Üres volt, már nem várták,
Elszaladtak belőle a napok.
Elkoptak a hónapok.
Itt a vége már az évnek,
Búcsúztassuk, ahogy illik,
Szóljon az ének.
Ne sirassuk, ami elmúlt,
Visszahozni nem lehet.
Talán nem is bánjuk,
|
|
Rovatok: Vers Mikor a három királyok elindultak,
Felragyogott a jászol fölött egy csillag.
Égi csillag, fényes csillag,
Hol a Messiás megszületett, mutatva az utat.
Utat mutatva jászolhoz, Betlehem városához,
Kis Jézust köszönteni,
Szeretettel ajándékot vinni.
Három király elindult hát,
|
|
Rovatok: Vers Vörösen kel fel a decemberi hajnal,
Nap köszönti a tájat sugarával.
A megváltozott világot látja.
Sehol egy hópehely a téli világban.
Fekete hollófergeteg lepi el a fákat.
Sárguló levelek közt, réten ők lakomáznak.
Az ember sem fázik az enyhe télben.
|
|
Rovatok: Vers Áll a Kárász utca sarkán
Egy óriás fenyő,
Díszbe öltözött,
Hisz a Karácsony eljő.
Fények ragyognak ágkoronáján,
Színes csillagok világítanak ágán.
Ó, milyen csoda szép
Ünnepi ruhája,
Gyermeki örömmel
Felnőtt is csodálja.
|
|
Rovatok: Vers (53. éves házassági évfordulóra) - 1969. május 29.
Emlékszel még?
Május volt, s nyíltak az orgonák.
Margit szigeten rigó fütyülte dalát.
Huncut napsugár ragyogott le ránk,
A Duna csendesen andalgott tovább.
Emlékszel még?
Ültünk szótlanul egy padon,
|
|
Rovatok: Vers (Megtörtént, elbeszélő költemény)
(Halászi taxisofőrnek tisztelettel)
(Mosoni Nepomuki Szent János templomban)
Eljött a Karácsony ünnepe,
Indultam volna éjféli misére.
Szeretetet vinni az embereknek,
Verset mondani a kis Jézusnak.
|
|
Rovatok: Vers Köszönöm a csillagszórót, Köszönöm, hogy csillagszóróként
|
|
Rovatok: Vers Megjött a tél
Hófehér ruhában,
Nagy hópelyheket terít a tájra.
Csend ül mindenütt,
Levél sem rebben,
Kis rigó ágon ül félszegen.
Pedig csend volt eddig is,
Nem volt kacagás.
Bekötött szájú varázs,
Csak a szemünk beszélt.
|
