A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Már sárgák, barnák a falevelek,
|
|
Rovatok: Vers Hull a levél, vége a nyárnak.
Szelek fújnak, szelek járnak,
Arcunkat pirítja az őszi szél.
Parkban csak a csend beszél.
Itt-ott makk koppan, földet ér.
Napsugár bágyadtan fűzi a fákat.
Sugarai a patak vízén táncot járnak.
Egy-egy cinke füttyent párjának.
|
|
Rovatok: Vers Három szál havasigyopár üzenete
(Oláh Máriának, Erdély)
Három szál havasigyopár
Mit üzensz te nekem...
Fenn a havasokban
Tiszta, őszinte szeretet terem,
Őszinte szeretet kivirágzik szépen
Hófehér virág képében.
Messze erdélyi havasokból
|
|
Rovatok: Vers Nem tudom, kinek, mit jelent e dátum?
Nekem ünnep a szívemben.
Imával gondolok rád,
Édesapám, téged soha nem feledve.
Az évek száguldó vonatként szállnak tova,
Te az én szívembe vagy bezárva.
Mindig látom mosolygó arcodat,
Gyermekeid felé kitárt, óvó karodat...
|
|
Rovatok: Vers Miért hagytuk, hogy elhallgasson a kolomp?
Lehanyatlott már a nyáresti alkony.
Kolompszó hallik a messze távolból,
Tarka gulya tér meg a falu legelőről,
Gazda várja tehenét, látszik már messziről.
Megérkezik a gulya, a kolompos vezeti.
Kolomp-kolomp, szól tompa hangja neki.
|
|
Rovatok: Vers Volt egy madár,
Fecskemadár,
Nem is olyan régen.
Itt az idő, történetét elmesélem...
Törött ablak volt egy háznál.
Vihar jött, nem is látván.
Beköltözött a fecskemadár,
Építgette házát.
Azt gondolta, jó emberek,
Talán őt is visszavárták.
|
|
Rovatok: Vers Színes ruhájában jött az ősz,
|
|
Rovatok: Vers Zúgnak a harangok, jön a veszedelem,
Már itt is van, s nincs kegyelem.
Nincs irgalom, nem ismerik,
Bomba robban!
Félelemben tartanak emberek millióit.
Zúgnak a harangok, figyeljetek!
Megtévesztik az embereket,
Míg szívetek nyitva szépre, jóra.
|
|
Rovatok: Vers „Mama, szeretlek!”
Pici gyermek fut, szalad,
Utolérem, csak a gondolat.
Csöpp kis lábát úgy szedi,
Kitárja karját, lábam öleli.
Fekete szeme ragyog rám,
Viktória, az én kis unokám.
„Mama, szeretlek!”
Mondja csörfös szája,
|
|
Rovatok: Vers Zuhog a szomorú őszi eső,
Sír a fának a színes levele.
Nyár is elment, szép időt temetve,
Itt maradtunk napsugár nélkül dideregve...
Az eső csak egyre esik...
Mintha az égbolt a földre költözne.
Nem ragyog már a nap, felhő eltüntette,
S jött az ősz esős vad iramban.
|
|
Rovatok: Vers /Kiskundorozsma/ A teraszok felkötözött piros láncai
|
|
Rovatok: Vers Nyílik még a ciklámen virága
Erdő mélyén, fenyőfák tövében.
Lila szirmaival nyílik a ciklámen
Tölgyek, fenyők alján...
Csendben bólogatván
Nagy lombú tölgyek árnyat adnak.
Madarak röptükben dalolnak,
Ciklámen virágok szép emléket hoznak....
|
|
Rovatok: Vers Rózsaszín a színe, fényes húrok rajta,
Elnémult a kis gitár.
Nincs, ki dalokat kicsalogassa,
Sarokban pihen, elutazott gazdája.
Dalos madár sem dalol, ősz köszönt rája.
Azt üzenték, visszajönnek nyárra,
vagy ünnepre.
Megpengetik végre
|
|
Rovatok: Vers Vad nyugati szél
Egy történetet mesél
Elhagyott házról,
Szeretetről, gyermekkacagásról.
Üres a ház, nem füstöl kéménye,
Csendes itt az udvar, a kert,
Némák a gyermekszobák,
Lehunyták szemüket, bezárták ablakát.
Bús kutya is hiába ugat,
|
|
Rovatok: Vers Még állnak a falak,
Égre mementónak kiáltanak,
Ne pusztítsd el a múltat!
A művészetet, kultúrát olcsón ne add !
Mert állnak még a falak.
Ha szobrot is zúznak, lebontanak,
Hős kezek újrarakják,
Új Kőműves Kelemenek felfalazzák.
Minden téglája kiáltja majd:
|
|
Rovatok: Vers Forró nyár volt, augusztus hete,
|
|
Rovatok: Vers Elmentél örökre,
Lehunytad két szemed.
Édesanyád után fájt a szíved.
Búcsúszavad "Rozália",
Névnapján utána vágyva.
Elég volt szenvedésed.
Érted ég a gyertya az asztalon,
Míg élünk, hiányzol nagyon.
Nyugodj békében!
E nap nekünk feledhetetlen!
|
|
Rovatok: Vers (Üzenet messze földre)
Van-e a nagyvilágban
Ennyi szó, több, mint ezer éve?
Van-e szebb nyelv,
Mely szárnyalni képes?
Turulmadár szárnyán?
Kárpát-medencéből származó,
Messze földre távozó magyaroknak
Viszi az üzenetet, szeretetet.
|
|
Rovatok: Vers Ó, Istenem, hallgasd meg fohászomat!
|
|
Rovatok: Vers Álmomban kitárt karral hívtál.
Eljöttem hát Szűz Anyám hozzád.
Tenyeremben hoztam szívem,
Hegyi magaslaton imám énekelem.
Oltárod előtt imára kulcsolom kezem,
Oltalmad, segítséged leborulva kérem.
Családomért, édes hazámért,
Száz sebből vérző Magyarországért.
|
