A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers A nap hajnalsugara És én álltam a hegyoldalon.
|
|
Rovatok: Vers Hosszú útra indultál
(2022.09.04. Lovag Vincze Ferenchez)
Örökre, hosszú útra indultál,
Édesanyád névnapja éjszakáján.
Minket elhagytál.
„Rozália”, mondtad, s megváltozott életünk!
Elmentél, s magad után hagytál minket.
|
|
Rovatok: Vers Magas fenyőfa tetején turbékol a gerle, Emléked magas hegyek rejtik,
|
|
Rovatok: Vers Őszi hajnalsugár fűzi a fákat, Levélszőnyeget terít eléd
|
|
Rovatok: Vers Eljött az ősz, eljött újra!
Szól a csengő az iskolákban.
Emlékeim is ilyenkor visszajárnak,
Mikor szeptemberben tanítóink vártak.
Később, mikor tervezőként igyekeztem,
Tanyasi iskolákban is villanyvilágítás legyen,
Fény és tudás fogadja, akik oda járnak,
|
|
Rovatok: Vers Emlékezek, neked szól unokám e költemény, Óvodában szépen sorba álltunk,
|
|
Rovatok: Vers Szól a kakukk ébredjetek! S felébredek, hisz itt a nap virradata,
|
|
Rovatok: Vers Megálltam a Székelykapunál, „Isten hozott”, köszöntött az írás,
|
|
Rovatok: Vers Megérett a búzakalász,
Örül a szívem,
Nagy tábla ringó tenger.
Lesz új kenyér az asztalon terítve,
Örül a lelkem,
Az idő nem bánt el vele,
Csak egy kicsi szárazság volt.
Amit a kalász tűrt, tűrte,
Teremjél csak szép búzánk.
|
|
Rovatok: Vers Szent István királyunk ünnepén
Augusztus 20.
Mint a friss forrásvízhez,
Madár száll le szomját oltva,
Mint a harmatcseppet a virág issza.
Úgy ébred az áhítat a szívemben,
Szent István királyunk téged ünnepelve,
Ki Isten nevében összefogtad a magyar törzseket,
|
|
Rovatok: Vers Az élet sűrű erdejében
Lassan, szomorúan ballagok.
Rám tekintenek színes falombok,
Levelek hullnak utánam,
Egy-két levélre sorsom írva van.
Írva van egy-két üzenet,
Életemben egy-két jó, rossz tett.
Vidám, szomorú percek megjelölve,
|
|
Rovatok: Vers /id.Taródi István életműve/ Soproni Lőverekben
|
|
Rovatok: Vers Lenn a déli határszélen,
Sűrű erdő rejtekében
Leselkedik rád a veszély!
Susog az erdő, szinte beszél!
Kik zokognak nagy titokban?
Talán gyermek, kit nem véd paplan?
Vagy egy sötét ősi ellen?
Készül, hogy meglepjen!
|
|
Rovatok: Vers Magyarország Nagyasszonyához Ó, Boldogságos Szűz Mária! Tekints le ránk,
|
|
Rovatok: Vers Gólyák útra készen,
Dolgukat elvégezve
Repülnek tovább,
Új hazát keresve.
Vajon ki lesz a vezér?
Ki vezeti a csapatot?
Reméljük, jó szelet fog ki,
jó útra tér.
Gólyák útra készen
Beállnak a hosszú sorba,
|
|
Rovatok: Vers Még egy utolsó nap ( UNIÓBA lépés előtt) Még egy utolsó nap, s olvadunk,
|
|
Rovatok: Vers Virágos réten szállj, te lepke!
Szebbnél szebb virágról, szebbre,
Boldog ifjúságot keresve.
S ha megtalálod, előttük táncot lejtve
Repülj, repülj a fellegekbe!
Mert ahol a boldogságot találod,
Örömteli lesz az álmod.
Vidám kacagást nem feledve,
Szállj te is, az örömet nem feledve.
|
|
Rovatok: Vers Ó, Párizs, emlékeimben
szépen ragyogsz!
Mint a Notre-Dame-i angyalok,
Mint az Eiffel torony,
Vagy Mona Lisa mosolya,
Szajna folyóban fürdő nap sugara.
De mi történt veled?
Egy ökölcsapás emléked befestette!
Szajna vize fodros, mérges lett tőle!
|
|
Rovatok: Vers Sötét felhők gyülekeznek,
Vad ellenszelek fújnak,
Fenn az égen Turul jelenik,
Üzenete az Úrnak.
Turul madár felhőképen
Kiterjeszti szárnyát,
Azt üzeni a magyar népnek,
Védje meg hazáját!
Égi jelek sokasodnak,
|
|
Rovatok: Vers Napfényes Hortobágyon andalog folyója,
Nádassal benőtt annak partja.
Idejárnak itatni a csikósok.
Nyári nap melegétől kitikkadt a gémeskútjuk.
Szomjukat oltják gyönyörű lovuk.
Sárgulnak a növények,
Hisz a nap melegét ontja.
Túzokmadár a párját
Rikoltva hívja.
|
