Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Dáma Lovag Erdős Anna

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Temetjük a telet - Mohács

Rovatok: 
Vers

Itt a farsang vége, tél ideje lejár,
Szeretnénk, ha csend helyett dalolna a madár.
Rőzsét gyújtunk, magasan lobogjon,
Hogy a tél tőlünk messze szaladjon.

Más monda is járja,
Törököt űzték ki, aki betolakodott Mohácsra.
Bárányok bundáját magukra aggatták,
Török fusson ijedten, ameddig csak lát!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Olyan vagy nekem

Rovatok: 
Vers

Olyan vagy nekem,
Mint a lámpa fénye.
Életem sötétjében
Világítasz még nekem
Ott túl a fény özönén.
S hangod sem hallom én,
Mégis világít, mint lámpafény.

Olyan vagy nekem,
Hol tavaszi virágzással,
Hol nyári nagy meleggel,
Hol őszi lombhullással,
Hol téli zúzmarával
Jössz felém, s bántod szívemet.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Február másodika

Rovatok: 
Vers
Felragyogott a nap az ég peremén,
Mégis fagyos tél van, hideg tél.
Kemény jégpáncél takarja a tavat,
Hollók kárognak fákon, s alatt.
 
Szürke fellegek kúsztak az égre,
Eltakarván előlünk a nap fénye.
Felébredt szél zörgeti az ágat,
Alvó medve barlangjában is fázhat.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hozd a fényt

Rovatok: 
Vers
Hozd a fényt magaddal!
Mely szemedbe ragyog,
Hozd a szeretetet,
Melyet szíved nekünk adott.
Vidd a mosolyod!
Hogy lássa az egész világ
Őszinte szíved sugarát!
 
Hozd a fényt magaddal!
Hisz öröm követ, ha lát!
Huncut mosolyodtól kigyúl a láng,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Január végi emlék

Rovatok: 
Vers
Végre felragyogott a nap,
Szórja, teríti sugarát.
Szállnak az égen gágogó vadlibák.
Köszöntik a napot,
Mely végre felragyogott.
 
Olvad a jég, a hó.
Nincs már a fákon hótakaró.
Azért a természet hálás lesz érte,
Tavasszal kinyílnak a virágok örömünkre.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Búcsúzás

Rovatok: 
Vers
Búcsúzom, búcsúzni fáj,
Eltűnt a szeretet, ami várt.
Rohanó életünkben elfogy a szeretet.
 
Ami megmarad, a hideg tél, s csak a vágy.
Megálljatok, szólnék hangosan!
A fájdalom nem látszik, amit a szív takar.
Szomorú a lélek, elmúlt az élet.
Lassan vonszolod fáradt lépteidet.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Tavaszt várom

Rovatok: 
Vers
A tavaszt várom,
Mint szomjas szarvas
Hűs forrást keresve.
Úgy vágyik a szívem a kikeletre,
Mint éneklő pacsirta
Énekét, ha zengi,
Itt a tavasz, fennhangon énekli.
Mint a széncinege csicsergi,
Nyitni kék, nyitni.
Úgy vágyok a tavaszi ígéretre,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Tavasz te vagy nekem

Rovatok: 
Vers
Tavasz, boldogság te vagy nekem,
Boldogság nekem a tavasz csendje,
A tavaszi virradat zenéje,
A pacsirta trillázó éneke,
A virágnyitogató méhek zümmögése.
 
A gyors patak vidám csobbanása,
A nyári nap érlelő ragyogása,
Az őszi, bágyadt napsugár búcsúzása,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hozzám tartozol.

Rovatok: 
Vers

Hozzám tartozol,
Mint fűhöz a harmat,
Mint naphoz a fény,
Mint fához a levél.
Hozzám tartozol,
Mint zivatarhoz
A villám,
Mint virághoz az illat,
Mint édes mosoly
A gyermek arcán.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hóvirággal üzented nekem

Rovatok: 
Vers
Hóvirág, hóvirág, nyitja a szirmait,
Boldog öröm szívének, ki rátekint.
Napsugár csalogat,
Nyisd ki szirmaid.
 
Hóvirággal üzented,
Eljön a tavasz.
Szívünkben új reményt fakaszt
a szeretet.
Hóvirág, hóvirág, ujjong a lelkem.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hozzád írom

Rovatok: 
Vers

Megváltozott életünkben
Minden eladó,
Csak a szeretet a szívünkben,
Amire nem kell foglaló!

Gyermeki szeretet igazi kincset ad,
Aki nem érzi, szíve szeretete kiapad.
Boldogság tölt el, ha gyermeked átölel,
A szívből jövő szeretetet soha ne feledd el!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

De jó lenne

Rovatok: 
Vers
De jó lenne
Még egyszer hazamenni,
Nagyszüleim átölelni,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Elmentem a tavasz elé

Rovatok: 
Vers
Elmentem a tavasz elé,
(A Balaton partjára).
Mikor februárban erre jártam,
Jeges takarót találtam.
Balaton-part jege olvadt,
Barka selyme kipattant.
 
Hideg volt és minden kopár,
Fázós szívem kalapált.
Reménykedtem, jön a tavasz,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Válasz egy vádra

Rovatok: 
Vers
Válasz egy vádra (Szélsőséges)
Engem szüleim úgy tanítottak,
Válaszoljak, ha valamivel vádolnak...
 
Ma van „Magyar Kultúra Napja”,
Ezen a napon válaszom megadva:
Láttam a kórusok szívből énekeltek,
A magyar táncot hetykén járták a legények.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Téli csendben

Rovatok: 
Vers

Ülök a téli csendben,
Rám terítette palástját a téli nap.
Még egy madárka sem rebben,
Némaság fogva tart...

Öreg fánk is hallgat némán,
Ráhullott az éjszakai hó.
Mintha akarna szólni,
De fél, hogy közben lehull a hótakaró...

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mátyás királyhoz szólván

Rovatok: 
Vers
Mátyás király, te igazságos!
Törd meg újra a jeget!
Szenvedett e föld népe eleget,
Őrizd meg, védd meg nemzeted.
 
Mátyás király, mi szentté avatunk!
Te voltál a mi szent királyunk!
Szent koronánkat visszaváltottad,
Isten is velünk, megmutattad.
 
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ópusztaszer

Rovatok: 
Vers

Ősz volt, hullottak a falevelek,
Meghatódva tervezni mentem.
Emlékeim mindig visszatérnek,
Elém jönnek ifjúkori, alkotó képek,
Mikor még összetartott az ország,
Mikor pártok még nem osztották,
Mikor bankok nem gyötörték a népet,
Volt jövő, az lakott, ha épített.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Magyar Kultúra Napja

Rovatok: 
Vers
Isten megáldotta a magyart,
Mikor megszülettél,
Mikor Kölcsey költőnk
Által útra keltél,
Magyarok "Himnusza" a létnek.
Benned zengenek múltak és keservek,
Magyarok ajkán győzelmi ének.
 
Mert "Megbűnhődte már e nép
a múltat s jövendőt"!
Elsírt már minden könnyet, keservet,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A köd, a tél

Rovatok: 
Vers
Itt a tél, beköszöntött!
Ködpára szállt fűre, fára, házra,
Amerre nézel, minden fehér.
Csak ez a ködpára ne szállna
Az ember fejére, gondolatára!
 
Tisztulna ki az értelem,
Mire a tavasz eljön, tiszta legyen.
Virágozzon az értelem fája!
Köd helyett fény ragyogjon rája!
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Don kanyari ütközetre emlékezve

Rovatok: 
Vers
Zajló, múló történelem
Még fáj, mutatja nekem,
Hősök jönnek emlékezni,
Őket nem lehet feledni.
 
Szegény nemzet, de sok csatát
Megélt, s vesztette el sok hős fiát.
Tatár, török, labanc, orosz,
Minden háború halált, vért hordoz.
 

Oldalak