sze 08/21/24
Dáma Lovag Erdő...
Megérett a búzakalász,
Örül a szívem,
Nagy tábla ringó tenger.
Lesz új kenyér az asztalon terítve,
Örül a lelkem,
Az idő nem bánt el vele,
Csak egy kicsi szárazság volt.
Amit a kalász tűrt, tűrte,
Teremjél csak szép búzánk.
|
h 08/19/24
Dáma Lovag Erdő...
Szent István királyunk ünnepén
Augusztus 20.
Mint a friss forrásvízhez,
Madár száll le szomját oltva,
Mint a harmatcseppet a virág issza.
Úgy ébred az áhítat a szívemben,
Szent István királyunk téged ünnepelve,
Ki Isten nevében összefogtad a magyar törzseket,
|
v 08/18/24
Dáma Lovag Erdő...
Lassan, szomorúan ballagok.
Rám tekintenek színes falombok,
Levelek hullnak utánam,
Egy-két levélre sorsom írva van.
Írva van egy-két üzenet,
Életemben egy-két jó, rossz tett.
Vidám, szomorú percek megjelölve,
|
szo 08/17/24
Dáma Lovag Erdő...
/id.Taródi István életműve/
Soproni Lőverekben
Áll a vár,
Kitűzte nemzeti zászlaját
A várkapitány.
Beépített minden követ,
Nem szab határt, csak a képzelet,
Lelkében szövi a terveket.
|
p 08/16/24
Dáma Lovag Erdő...
Sűrű erdő rejtekében
Leselkedik rád a veszély!
Susog az erdő, szinte beszél!
Kik zokognak nagy titokban?
Talán gyermek, kit nem véd paplan?
Vagy egy sötét ősi ellen?
Készül, hogy meglepjen!
|
cs 08/15/24
Dáma Lovag Erdő...
Magyarország Nagyasszonyához
(Mennybemenetelének napján, aug.15.)
Ó, Boldogságos Szűz Mária!
Magyarország királynéja!
Imával fordulok hozzád!
Védd meg ínséges időkben is hazánk!
Tekints le ránk,
Segíts minket, magyar embereket.
Szent István is koronáját ajánlotta néked,
Védd meg hazánkat, szép Magyarországot!
|
k 08/13/24
Dáma Lovag Erdő...
Gólyák útra készen,
Dolgukat elvégezve
Repülnek tovább,
Új hazát keresve.
Vajon ki lesz a vezér?
Ki vezeti a csapatot?
Reméljük, jó szelet fog ki,
jó útra tér.
Gólyák útra készen
Beállnak a hosszú sorba,
|
cs 08/08/24
Dáma Lovag Erdő...
Még egy utolsó nap ( UNIÓBA lépés előtt)
Még egy utolsó nap, s olvadunk,
Mindegy, akarunk, nem akarunk.
GYŐZELEM! Kivel, mivel?
A földünk még a mienk, s alólunk tűnik el!
Versenyben leszünk a semmivel!
|
k 08/06/24
Dáma Lovag Erdő...
Virágos réten szállj, te lepke!
Szebbnél szebb virágról, szebbre,
Boldog ifjúságot keresve.
S ha megtalálod, előttük táncot lejtve
Repülj, repülj a fellegekbe!
Mert ahol a boldogságot találod,
Örömteli lesz az álmod.
Vidám kacagást nem feledve,
Szállj te is, az örömet nem feledve.
|
h 08/05/24
Dáma Lovag Erdő...
szépen ragyogsz!
Mint a Notre-Dame-i angyalok,
Mint az Eiffel torony,
Vagy Mona Lisa mosolya,
Szajna folyóban fürdő nap sugara.
De mi történt veled?
Egy ökölcsapás emléked befestette!
Szajna vize fodros, mérges lett tőle!
|
v 08/04/24
Dáma Lovag Erdő...
Sötét felhők gyülekeznek,
Vad ellenszelek fújnak,
Fenn az égen Turul jelenik,
Üzenete az Úrnak.
Turul madár felhőképen
Kiterjeszti szárnyát,
Azt üzeni a magyar népnek,
Védje meg hazáját!
|
p 08/02/24
Dáma Lovag Erdő...
Napfényes Hortobágyon andalog folyója,
Nádassal benőtt annak partja.
Idejárnak itatni a csikósok.
Nyári nap melegétől kitikkadt a gémeskútjuk.
Szomjukat oltják gyönyörű lovuk.
Sárgulnak a növények,
Hisz a nap melegét ontja.
Túzokmadár a párját
Rikoltva hívja.
|
p 07/26/24
Dáma Lovag Erdő...
Dr. Kassa Ildikó, örök barátnőmnek
(Budapest)
Szép virágcsokorral hozzád mennék,
Mert te ezt igaz szívből megérdemelnéd.
Egy egész vonat virága nem elég!
Meg szeretetem, hálám vinne feléd.
Már lassuló léptekkel megyek hozzád,
Talán hosszú utam még elér.
|
p 07/19/24
Dáma Lovag Erdő...
Ülök a Tisza partján elmerengve,
Elém sodródik a múlt emlékképe.
Csendesen folyt el a Tisza medrében,
Táncot járt a napsugár tükrében.
Gondolataim vele sodródtak tova,
Mily nyugodt és szeszélyes volt valaha.
Most békés, csillogó arcát mutatja.
Partjára újra épült a megszépült Szeged városa,
Emléktábla mutatja, a Tisza néha pusztító, goromba.
|
k 07/16/24
Dáma Lovag Erdő...
BÉKÉT a világnak, az embernek,
a Föld minden teremtményének!
Ember, te Isten teremtménye,
Nézz önmagadba, nézz fel az égre!
Mit tettetek a világgal?
A természet csodájával, ember önmagával!
Nem volt elég még a háború pusztítása?
A sok szegény nyomorult, s árva?
A Föld küldi jeleit,
S te nem figyelsz rája!
|
szo 07/13/24
Dáma Lovag Erdő...
Szegedről indultam az emlékpark felé,
Szívem egyre gyorsabban vert,
Árpád vezért lássam, alig vártam.
Fényt terveztem oda,
Ahol nagyobb fényt láttam.
Árpád szobor előtt főt hajtottam,
Tiszteletem Árpád vezérnek megadtam.
|
szo 07/06/24
Dáma Lovag Erdő...
(Aratás napján)
Ősi földünk szélén
Pipitér csokrot szedtem,
Búzatábla ringott,
Örült a lelkem.
Egy fekete pöttyös lepke
Repült csokromra, kezemre,
Üzenetet hozott, vagy vitte,
Sosem találtam még ilyen lepkére.
|
cs 07/04/24
Dáma Lovag Erdő...
Ülök a vágyaim néma folyosóján,
A magány leple mindent betakar.
Néha egy-egy madár dalol csendben,
A fák ágai közt turbékol egy vadgalamb.
Nem tudom, mit hoz még a magány
E néma csend partjainál,
De tudom, én dalra, kacagásra vágytam,
|
cs 07/04/24
Dáma Lovag Erdő...
Versbe szőtt elmém, kezem
Rímekbe lüktető szeretetem
Versből dalok, dallamok
Dúdolom, ha boldog vagyok
Versben szavak, ritmusok
Szívdobbanásnyi szinuszok
Vers vagy nekem
Szó a szép, a fájdalom
Hol ékes, hol szomorú
|
p 06/28/24
Dáma Lovag Erdő...
(Nagykálló, Máriapócs felé)
Édes hazám, te szép Magyarország,
Ki még nem látott,
Nem tudja, milyen szép az orcád!
Nekem nem hosszú utakat jelented,
Dombok lankáit, Balatont, Dunát, Tiszát,
Alföldet, hegyeket, búzatengert…
|