Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Dáma Lovag Erdős Anna

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Örömóda (Elbeszélő költemény)

Rovatok: 
Vers

Van-e nagyobb öröm,
ha együtt a család?
Anya, apa, nagyszülők, unokák.
Mosoly és szeretet átölel.
Fogjuk egymás kezét, s nem engedjük el.

Nagy csend után boldog voltam,
Szeged városába utazhattam.
Várt rám ott fiam, két drága unokám,
Viktória és Grétike örvendezve, átölelve.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mit súg a levél?

Rovatok: 
Vers

Mit súg a levél a fának?
Isten áldjon, engem várnak.
Felkap engem, tovavisz a szél,
Bús elmúlásról nekem beszél.

Köszönöm, hogy védtél.
Karjaidban öleltél.
Köszönöm az életet,
Hogy veled élhetek.

Elbúcsúzok tőled.
Oly szép volt az élet.
Lehullok a földre,
Száram elhagy örökre.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Halottak napján

Rovatok: 
Vers
Bánatvirág koszorúba
Kötöm szívem fájdalmát,
Hulló könnyem értetek kiált,
Ti kedves, eltávozott szeretteim.
 
Legyen sírotokon virág,
S gyúljon gyertyaláng.
A szív soha nem feledi értetek fájdalmát.
Minden szó kevés, mily gyötrő az emlékezés,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Őszi reggelen

Rovatok: 
Vers
Rám kacsintott a kora hajnal fénye,
A nap álmosan felkelőben,
Mintha függöny mögül nézne,
Úgy mosolygott a köd tengerében.
 
Fák közül egy árva rigó füttyent,
Így köszönt nekem jó reggelt.
Szép nap van ma virradóban,
Ősz aranyát szórja, szórja.
 
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Még egy szó a Pesti Srácról

Rovatok: 
Vers

(1956. emlékére)

A Pesti Srácról még nem írtam én,
Kinek emléke ott szunnyadt a lelkem mélyén.
Ki repített benzines palackot nagy erővel,
Tankok repültek tüzet okádó csővel.

Egy Pesti Srácot ismertem én,
Aki alagsorban lakott Ferencváros mélyén.
Alig volt tizenkét esztendős,
Reggel még élt, este már hős.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Gyásznap (Mosonmagyaróvár, 1956. október 23.)

Rovatok: 
Vers
Néma csend ült városomra, hull az eső könnye.
Még a szellő sem mozgatja az ágat.
Minden lakója tudja, ez gyásznap.
Még a madár is hallgat.
 
Emlékezünk ötvenhat gyászára,
Mikor ártatlan, vidám csapat vonult
Sorban, zászlókkal, s egymásra vigyázva.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Megszólal a zászló

Rovatok: 
Vers
/Mosonmagyaróvár, 1956. október 26-i sortűz
 
Mintha megint látnám
Régi színben tündökölni,
Ha ötvenhat évet kellett is pihenni,
Nem talált rá azóta senki .
 
Én most is látom büszkén ragyogni,
Nem csak szürkén szomorkodni,
Megtörve és arcul ütve,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Idősek napi köszöntő

Rovatok: 
Vers

Mikor gyermekkorra visszatekintek,
Látom édesanyám, édesapám áldó kezedet.
Munkától megfáradt arcotokat,
Lassuló lépteitek, kedves mosolyotokat.

Nem tudtam már minden jót meghálálni,
Értünk, gyermekeitekért fáradozást megköszönni.
Arcotokról letörölni a könnyeket,
Ha néha szomorúságban volt részetek.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Félárbócon a nemzeti lobogónk

Rovatok: 
Vers

Ó, én édes hazám, hányszor vívtad harcodat?
Hányszor hoztak fiaid érted áldozatokat?
Hányszor támadt ellened vad ellenség?
Áldoztad hiába hősök szent életét.

Gyászol a lélek, gyászol a magyar,
Nemzeti zászlónk félárbócot takar.
Lengeti őt a vad, nyugati szél,
A hősökről síró fájdalom beszél.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szívem tele csillagokkal

Rovatok: 
Vers
Havasi gyopár, te csillagok virága,
Mennyből Isten küldött boldogságra.
Megdobban a szíve, ki rád tekint.
Elfogja az öröm, s boldog lesz megint.
 
S szíve szikrázó csillagokkal telve,
Boldog lesz a lelke.
Sziklák magaslatán nyílt virág,
Elérhetetlen vágy,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Leteszem verskoszorúm

Rovatok: 
Vers

Leteszem verskoszorúm,
Leteszem szomorún
A haza hős fiai hantjára,
Emlékezek versvirággal.

Október hónap, te hősök gyásza,
Emlékeztetsz minket az örök fájdalomra.
Aradi tizenhárom vértanúságára,
A nemzet miért borult gyászba.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Október volt akkor is

Rovatok: 
Vers

Október volt akkor is,
Nem rég emlékeztünk.
Szívünk gyászolta a vértanú halált,
Aradon koszorúztak odaát.

Október volt akkor is,
Sárgán hullottak a falevelek.
Ökörnyálas őszi ködben
Kigyúltak a szívek.

Október volt akkor is,
Huszonharmadikát írták.
Összekaroltak megint,
Lelkesültek az ifjak.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Nyugdíjas szülő üzenete

Rovatok: 
Vers

Egyszer én is voltam ifjú és titán,
Táncot jártam a gerendán,
Futottam a széllel versenyezve,
Kacagtam a naptól, boldog volt a lelkem!

Dolgoztam sokat, vidám lélekkel,
Aratáskor versenyeztem az idősebbekkel!
Tiszteletet azt mindig megadtam nekik,
Mert bennük volt a tudás és a hit!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Békét a világnak

Rovatok: 
Vers

Mikor lesz vége a háborúnak?
Mikor mondjátok, elég?
Mikor vettek véget a szenvedésnek?
Nem szenvedett eleget még az emberiség?
Ott, a nagy asztaloknál, mondjátok, elég!

Mikor a békekövetei foglalnak már helyet!
Akik megelégelték már az emberi szenvedéseket,
S felragyog általuk a béke napja, s a kikelet!
Vagy a pénz uralmát viszitek diadalra?

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Az emlékek hídján

Rovatok: 
Vers

Elbúcsúztam tőled,
Mint fától a levél.
Halk zizzenéssel földet ér,
Vége lett, ennyit ér.

Nem fáj már az ősz,
Elszunnyadok, lassan jő a tél.
S ha új tavasz jön,
Szívem új reményt ígér.

Ágaimon jön új levél,
Virágillattal simogat a szél.
Húrok dallamával itt a nyár,
Zöld levéllel lombsátor vár,
S nem nézek vissza már.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szüret

Rovatok: 
Vers
Halovány sugárral kel fel a nap,
Szőlőtőkék ködpárában úsznak.
Sűrű pára lepte el a tájat,
Köszön a szőlő a hajnali sugárnak.
 
Napsugár a hegyoldalt színesre festette,
Rásimul a pára a szőlőlevélre.
Fürdik a napsugárban a szőlő fürtje,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szarvasvadászat

Rovatok: 
Vers
Hajnali dér színezi a fák levelét, 
Arany szőnyeget terít az útra.
Vadászcsapat az erdőn kürtjét fújja,
Megkezdődött a nagy üldözés!
 
Menekül a vad, csak a trófea kell!
Életét menti, de agancsa miatt esik el!
Zizzen a falevél-szőnyeg, a vadász figyel,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Fecskék gyülekeznek

Rovatok: 
Vers

Indul már a fecskemadár
Melegebb tájra,
Villanydróton csivitelve gyülekeznek,
Társaikat csapatokba várva.

Viszontlátás, fecskemadár!
Szárnyalásod hosszú út várja!
Ne feledd költőfészked soha!
Gyere vissza e hűséges tájra!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Jön a hatalmas ár

Rovatok: 
Vers

Mint megvadult csikó,
Vágtat a Duna, eszét vesztve!
Senkit, semmit nem kímélve
Kísérik sötét esőfellegek az égben.

Most kell összefogni!
Most kell az embereknek megmutatni!
Bajbajutott embereken segíteni!
Vágtató folyókat megzabolázni!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Elszedtem aranyát az ősznek

Rovatok: 
Vers

Ragyogott a nap ezer sugárral.
Érett a csipkebogyó piros orcával.
Kertem közepén féltve őriztem.
Minden évben bő termést ígért nekem.

Elszedtem aranyát az ősznek!
Örültem a szép termésnek.
Nagyfiam segített nekem.
Nagyon kedves volt, örült a lelkem!

Oldalak