Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Dáma Lovag Erdős Anna

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ó, én édes hazám, Magyarország /Pályázat:2/

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Ó én édes hazám!
Hogy tudsz szárnyak nélkül repülni?
Megcsonkított karod,hogy tud átölelni?
Gyermekeid a távolból
Hogy tudod csendben hazahívni?
Hogy tudsz mély szakadék felett
Hidat átvezetni?

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szomorú történelmünkre emlékezem

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Pályázatra:1.,(1956.okt.23-nov.4.)

Ó, én édes hazám, Magyarország!
Fájó, aggódó szívvel gondolok rád
Nézem a földgömböt, nézem az orcád
Megélt történelmed határaid alakították

Te vagy szíve a Földünknek!
Minden hódító nemzet, fente rád fogát!
Tatár, török, német, osztrák
Sorolhatnám tovább!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Magány

Rovatok: 
Vers

Rám zárta ajtaját a magány,
Itt benn se hang, se szó nem hallatik,
Tűzkorongként kel fel a nap,
Ablakomon át sugárzik.

Szívem ablakát becsukta,
Néha-néha kedves szó kinyitja,
Csendben törnek rám a gondolatok,
Úgy fáj, magam vagyok.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Kukorica morzsolás története

Rovatok: 
Vers
(Elbeszélő költemény)
- Bom Gabriella festményéhez..
 
Nézem a festményt, nézem a képet,
Gyermekkori csínyt hoz az emlékezet:
Mosolygok rajta, s most is látom,
Szakadást a szeretett, fodros ruhámon:
Nagyanyám szépen kérte,
Segítsünk neki, munkának nincs vége,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Bugaci pusztán jártam

Rovatok: 
Vers

/2OO8.”Rendületlen hittel” c
.kötetemből,….tervező koromban /

Jártam a réten, a legelőkön
Az ördögszekér kergetett
Verőfényes napsütésben
Fürge gyík rám meredt

Út szélen és árok parton
Kinyitott a sóvirág
Csokrot kötöttem belőle
Fehéret és lilát

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Fohász a Békéért

Rovatok: 
Vers
Ó Istenem, hallgasd meg fohászomat,
Védd meg magyar néped, hű alattvalóidat,
Mert elszabadult a borzalom pokla,
Háborús fenevad zúdítja ránk kínokat,
Ó Istenem Békéért könyörgök,
Ne hagyd nemzetem, kit kín gyötör,
Ne hagyd a világban a gonoszt támadni,
Oly sok embert a nyomorba száműzni,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Három szál havasigyopár üzenete

Rovatok: 
Vers

(Oláh Máriának Erdély)

Három szál havasigyopár
Mit üzensz te nekem,
Fenn a havasokban
Tiszta, őszinte szeretet terem.

Őszinte szeretet kivirágzik szépen,
Hófehér virág képében,
Messze erdélyi havasokból
Igaz szavakkal üzen.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Őszi búcsúzás

Rovatok: 
Vers
Hulló falevél búcsúzik a fától,
Hull az eső, búcsúzunk a nyártól.
Őszi falevél, színes falevél,
Csendben a folyóban útra kél.
Eljött az ősz, az avar szőnyeg,
Búcsút intek én is neked.
Talán egyszer rád találok,
Mikor a tavasz új levelet hoz a fának.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Érik a kukorica

Rovatok: 
Vers

Érik a kukorica,
Gyermek éveim visszahozza,
Augusztusi napsugárral,
Költözésre induló fecskepárral,
Kukorica cső sárguló hajával.

Kedves, jó  nagyanyámmal,
Kukoricababa hajfonatával,
Együtt fontuk, boldog emlék,
Mikor a gyermek elhiszi még a mesét.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Napfelkelte Meseországban

Rovatok: 
Vers

Van egy szép táj a nagy világban
Hol a nap fürdik a hegy csúcsában
Hó takarja az ormot októberben
Napnak ragyog, csillog fénye

Lenn a hegyek, dombok alján
Házak húzódnak meg a lankán
Szorgos kezek munkálkodnak
Napkeltével ők is fenn vannak

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Varjak és a keselyük

Rovatok: 
Vers
Kárognak a varjak, a fekete madarak,
Űzi őket hajtja, éhes áradat.
Elmúlt a nyár, gabonát érlelte,
Messzi útjukról jönnek kiéhezve.
Utak mellett póznán, földön, ágon ülve,
Élelem után kutatnak, nagy figyelve
Csapatokban jönnek, fáradtan keresve
Hol találnak élelemre, nyughelyre.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Intelem unokáimnak

Rovatok: 
Vers
Tanulj meg gyermekem,
Minden körülményben
Embernek maradni!
Tisztességben
Tanulj meg szeretni
Úgy, mint én szeretlek téged!
Mutasd meg mindig
Emberséged,
Nem kell a csillogás,
Nem kell a pompa,
Ha a te szíved szeretet
Ragyogja!
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hova tart e század?

Rovatok: 
Vers
Hova tart a század?
Mit mosott el az áradat
Oly korban élünk
Apa-fiát árulja el
Pénz szennye le nem mosható
Az ártatlan áldozat nézi
Fájdalma le nem írható
Légvárakat építünk
Erős várak helyett
S mikor jön titokban az ellen
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Elmúlt boldogság nyomában.

Rovatok: 
Vers

(Viktória unokámnak)

Emlékszel,játszottunk önfeledten
Boldogok voltunk mind a ketten
Kacagott a nap is velünk
Madár raj hallgatta boldog énekünk.

Te Hófehérke voltál én boszorka
Ki piros nagy almát neked adja
Majd a törpék sírtak melletted
S jött a te álom herceged

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Az elnémult hegedű

Rovatok: 
Vers
Az idő lejárt,
A dal tova szállt,
Nem szól többet,
A szép hangú hegedűd már,
Emlék csupán,
A dal, a vers, a próza,
Elhalkult a hegedű.
Elszakadt a vonó húrja,
Nincs, aki tovább húzza,
Csend van a világban,
Törött szárú virág a dalban.
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Nyári est

Rovatok: 
Vers

Lehanyatlik a nap a látóhatáron,
Utolsó sugarait még nekünk küldi,
Messze az égalját pirosra színezi,
A gabonát ez évben is megérlelte,
Nehéz dolgát elvégezte.

Pipacs és szarkaláb virít,
Tücsök esti dalát hegedüli,
Nyugodt csendes a határ,
Mozdulatlan minden,
Pihenésre vár.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szent István királyunk ünnepén Augusztus 20

Rovatok: 
Vers
Mint a friss forrásvízhez
Madár száll le szomját oltva,
Mint a harmat cseppet a virág issza,
Úgy ébred az áhítat a szívemben,
Szent István királyunk téged ünnepelve,
Ki Isten nevében összefogtad a magyar törzseket,
Hogy itt a Kárpát medence magyarjai erősek legyenek.
Te kovácsoltad nemzetté népünk,
Szent István királyunk hozzád esdeklünk,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hajnal a Hargitán

Rovatok: 
Vers

A nap hajnalsugara
Ébresztette az alvót,
A fákat sűrű, fehér köd lepte,
Csend honol most a völgyben,
Aludt a lent, köd ült fölötte.

És én álltam a hegyoldalon,
Nekem már ragyogott a napom,
Pintyőke énekelt vidáman,
Hargita, akkor én a nyugalmadat csodáltam.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Vihar a bugaci pusztán

Rovatok: 
Vers

Tüzesen ragyog a nyári nap korongja,
Ő itt az úr, sugarait ontja,
Néma csend a pusztító melegben,
Falevél sincs, ami rebbenne,
Puszta, bármerre tekintesz,
Csend honol a tájon,
Mint, ha nem élne senki
Ezen a pusztaságon.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Búcsú a nagy "Mesemondótól"

Rovatok: 
Vers

(Apáti Kovács Bélától) Albertótól

Béla! – Még pár napja Te vigasztaltál!
Soraiddal utat mutattál,
S elmentél szép csendesen,
Búcsút sem intettél felénk.

Meséiddel lelkünket ringattad,
Örömmel olvastuk kedves szavaidat,
Meséidben mindig győzött a jó,  a szeretet,
A rossz, és gonosz felett.

Oldalak