Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Dáma Lovag Erdős Anna

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hol az utca, hol a ház?

Rovatok: 
Vers
 
/Háború után:1946.:Kitelepítések
Felvidékről magyarok panaszai/
Szép volt a gyermek álom
Szép volt a kert és a ház
Hiába keresem nem találom
Romba döntötte a történelem
Idő és törvény elvette tőlem
Jussom keresem, s nem lelem
Hatalmas sorompó zárta el utam
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hiába mondod!

Rovatok: 
Vers

Hiába mondod!
A madárnak ne énekeljen
A vándornak útra ne keljen
A napnak ne adjon meleget
A szívednek, nem lesz több szeretet

Hiába mondod!
A szellőnek ne fújdogáljon
A felhőnek alacsonyan szálljon
Ne sírjon esőcseppet, várjon
A szívednek ne hallucináljon

Rovatok: 
Vers
Ó drága kikeleti napsugár
Ragyogj!
Ragyogj végre már
Várom már erre száll
Egy szép hangú, boldog madár
Várom mikor szólal meg a pacsirta
Mikor száll az egekig a hangja
Itt a tavasz, eljön hát
Dalolja vígan szép dalát
Dalolj a Zsuzsannáknak
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mikor itt voltál velem.

Rovatok: 
Vers

(Gréti unokámhoz)

Mikor itt voltál velem
Kacagott az ég is
Napsugár boldog táncát járta
Kivirult a rét, tavasz minden virága

Boldog röptű pillangók
Szálltak, táncoltak el felettünk
Örült, vidám a lelkünk
Mi egymásra leltünk!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Pongrác Gergelyre emlékezve (1956.-os hős)

Rovatok: 
Vers
Hát ő is elment!
Mint a többi sorban
Fájó szívvel gondolok 56-ra
Corvin közre, a hősre
A Halálraítéltre!
Csend van,szomorú a lélek
Az ítélet bevégeztetett
Szó nélkül elment..
 
Kiskunmajsai tanyán feladta
Nem szólít már minket diadalra
Emlékei közt emlék marad
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Eljött az éj.

Rovatok: 
Vers

A tájra terítette az ég éji subáját
Csendben hallod a bagoly huhogását
Leszállt az éj a csillagok honából
Elpihent a magány, elég volt a mából

Néma a csend az éji sötétben
Alszik a gond, álomba merülten
néha egy madár szárnya zizzen
Elpihen a fájdalom, alszik kimerülten

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Bezárt szívvel

Rovatok: 
Vers

Bezártam szívem, elromlott a zár
Bezárult örökre, nem nyitható már
Elszaladt éveket kutatom
Tükörbe nézhetek tudom

Fáradt az arcom súgja,
Sok volt a küzdelem, súlya
Bezárt szívem, hagyom dobogni
Pár jó szót még szeretnék kapni

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Tüzes napkoronggal

Rovatok: 
Vers
Tüzes napkoronggal ébred a hajnal
/ Valentin napra/
Tüzes napkoronggal ébredt a hajnal
Paripaként száguldott a nap az égre
Pirosan ragyogott a fény a szívek közepébe
Mint, ha tudná, ma Valentin napja
Melegét a szerető szíveknek adta.
A reménykedő szívek egymásra találjanak
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mikor a szv elcsendesül.

Rovatok: 
Vers
Ősszel érő csipkebogyó Tövise felsértette szívemet Tavasz eljött, pattan bimbó Nem vigasztal engemet
Itt a tavasz ébredjetek
Zengi ég felé a pacsirta
Hóvirág a kőszívemet siratja
Ébresztgeti, reménykedik meghallja
Nem ébred az soha többé
Elcsendesült mindörökké
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Verset írok hozzád.

Rovatok: 
Vers

Verset írok hozzád!
Verset, érzelmek vad sorát
Kegyetlen szíved, hangos a szád!
Vers kegyelemért kiabál!

De dühöd még nem tomboltad ki
Olyan, mint e ordító világ!
Tör, zúz az értelem falán!
Ököllel vívod sorsod igazát!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

"Mi nem ilyen lovat akartunk"!

Rovatok: 
Vers
Ha visszanézek a múló időben
Mikor volt jövőképe az embernek
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Üzenet Szegedre.

Rovatok: 
Vers

Ó te gyönyörű, elhagyott városom
Szívem érted aggódik nagyon
Mi történt veletek?
Világnak fájdalmatok kürtölitek

Pedig ritkán látsz, ily rendezett várost!
Öreg Tisza békésen andalog ott
Partjainál égbenyúló tornyok
Istent és ember alkotást dicsérik, amott

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Váljunk összetartozó nemzetté megint!

Rovatok: 
Vers
 
Kacag a fillér, gurul a forint
A vén Európa beteg már megint
Halmokban dobált lakáskulcsok
Zsebeiket tömik a bankok
Mi lesz veled Te szorgos nép
Nem lesz otthonod, házad
Hova lehajtod árva fejed
Hideg és a nincs kopog az ablakon
Dolgoztál, de másé kis vagyonod
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Rekviem az Ásotthalmi tanyákért.

Rovatok: 
Vers
/Tűzvész:1993.-ban/
Kidőlt, bedőlt kicsi ház,
Omladozó fala
Látszik rajta szebb napokat megélt,
Szorgos volt a gazda
Kerítése fonott fűzfából,
Átsüvít rajta a szegénység
Udvara rendezett,
tele rőzsével és fával
 
Öreg ember tipeg, vödörrel kezében,
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Viktória unokámhoz.

Rovatok: 
Vers

    ( kis királynőm)

Kertünkben kinyílott a hóvirág
Első tavasz hírnök hófehér szála
Nincs ki velem együtt megcsodálja
Hosszú vándor útra mentél!
Távol vagy tőlem, elválaszt a tél
De veled van mindig szerető szívem

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mivé lettél minden napi kenyerünk?

Rovatok: 
Vers

Mivé lettél áldott jó kenyerünk?
Bezárt ajtók mögött penészedünk
Mosoly is lefagyott arcunkról
Távolodunk a boldogságtól.

Mivé lettél áldott jó kenyerünk?
Istenünk, legalább ezt hagyd nekünk!
A pénz penésze kenyérbe lehelt!
Bennünket beteggé tett!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Édesanyám kenyerére emlékezve.

Rovatok: 
Vers

Gondolatban visszatérek
Elém sodor sorba emlékképek
Érő búzatábla, s búzavirága
Virágzó mezők, zöldellő vetések
Édesanyám által dagasztott kenyerek

Dagasztó teknő mellett állok
Kis sámlin én is dagasztóvá válok
Drága Édesanyám megmutatja
Kezem a kis cipót, hogy dagasztja!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Levél egy "Asszonynak"

Rovatok: 
Vers

Nem tudom honnan jött,
Merre tart még útja?
Milyen a családfája
Nem érek én rá, az ön gondja!

Rossz korba született!
Hol a becsület, nem érték
Emberi tartást
Itt,  pénzben mérték!

Életében alkotott – e?
Vagy csak úgy csinálta?
Elmúlt a dicsősség, s az idő
Erre gondoljon, ne másra!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A tavaszt várom.

Rovatok: 
Vers
Mint szomjas szarvas
Hűs forrást keresve
Úgy vágyik a szívem a kikeletre
Mint éneklő pacsirta
Énekét, ha zengi
Itt a tavasz fenn hangon énekli
Mint a széncinege csicsergi
Nyitni kék, nyitni!
 
Úgy vágyok a tavaszi ígéretre
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Támad a Nap kitöréssel!

Rovatok: 
Vers

Támad a Nap ontja sugarát!
Fáj a földnek, mi vár ránk?
Most tűzplazmát küld felénk
Mi lesz velünk,ha eltalál?

Felborult már a természet rendje
Télbe, a  tavasz üzen be
Olvad a sarki jég!
Hó helyett, esőtől zöldell a rét!

Oldalak