Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Varga István

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

A bohóc

Rovatok: 
Vers

Kócból volt a kócos haja,
nem volt neki semmi baja,
gyermekek nagy örömére,
szedett-vedett öltözéke.

Foltos kabát vörös orra,
hosszú volt a cipő orra,
kezében harmonikája,
zsebében a trombitája.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Keserű szó

Rovatok: 
Vers

Keserű a szó is, nem édesíti szeretetmáz,
hiába mondasz bármit, olyan mint a lakatlan ház,
boldogság apró porszemei, beágyazódnak szavadba,
keresd mely szókulcs illik, a szeretetlakatba.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Futólag

Rovatok: 
Egyéb

Csak úgy futólag -
érintsed ajkaddal
az én ajkamat,
hadd érezzem édes,
bódító illatodat.

Csak úgy futólag -
nyújtsd felém kezedet,
tapintsam ujjaid begyét,
halkan rebegem füledbe
becéző, drága nevedet.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Firkantott szavak

Rovatok: 
Egyéb

Ha szebb tájra vágyol
mint ami itt körülfog,
csalóvagy és álnok,
a rohanó sínek visznek,
kergetnek az álmok.

Itt bent ember-gőz,
meleg méla szendergés,
dohányfüst, kártyaparti,
vidám csevegés.

Mellettem egy lány,
a vonat váltót ér,
csattog a rideg vágány.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Változások

Rovatok: 
Vers

Emeli a lábát az örök változó,
egyet lassan lép majd kissé várakozó,
a fűz ágon szinte észrevehetetlen,
még egyet lép bólogató leveleken.
Ám vadász óvatos, oly lassú mozdulat,
tegez vesszővel telt, így ajzza a nyilat,
feszül az ideg és röppen a nyílvessző,
megvan a suta nyugtázta az elejtő.
De a fűz ágakon semmi nem változik,

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Könnyező anyák

Rovatok: 
Vers

Boldogság az aggódással keveredett,
mikor szívük alatt hordták a gyermeket,
várakozás hetei, hónapjai teltek,
amit könnyebben vagy nehezen viseltek.

Édesanyák Anyukák csak kacagjatok,
tiétek a Föld a Nap a csillagok,
aranyló búzamező friss kenyér illata,
baba gőgicsélés gyermek hívó szava.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Fekete pontok

Rovatok: 
Vers

Nagy fehér papírlapokból áll az egész életünk,
de gyűjtjük naponta, mivel mégis ékeskedhetünk,
teleírjuk gondolatban, netán naplót vezetünk,
sok kis fekete foltokat néha elcsepegtetünk.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Voltak csodák

Rovatok: 
Vers

Emlékszel a sok csodára, észre sem vetted,
amikor gólya kéményre szállt hessegetted,
vagy fehér galamb törölközőn tojást hagyott,
mikor asztallap repedve durrant egy nagyot.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

A varázs

Rovatok: 
Vers

Puritán szobámban, fáradtan keltem,
álmos szemeim majd szét dörzsöltem,
ez az egy kép volt szemben a falon,
amelyre napfény vetült az ablakon.
Ébredéskor ez adjon biztatást,
színek kavalkádját, élet ritmusát,
ez a napkelet minden reggel derűs,
nem mint sok álom szomorú-keserűs.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Festek neked Édesanyám

Rovatok: 
Vers

Édesanyám festek neked,
hogy legyen mindig jó kedved,
ecset helyett csak ceruzát,
így írom "szeretlek" szavát. 

Tétovázó mozdulattal,
sok édes szép gondolattal,
amit festek eres fára,
gondod legyen fiókádra.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Hol vesztek el

Rovatok: 
Vers

Hol vesztek el megálmodott álmaim,
hova tűntek el a titkos vágyaim,
ezen kérdésekre sosem lesz válasz,
mint öreg koromra az elmaradt támasz.

De minek is a támasz, az már szomorú,
de korai volna még virágkoszorú,
babérkoszorúra nemigen kell vágynom,
elismerés az valóra válható álmom.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Varázslatos ének

Rovatok: 
Vers

Pattognak húrok az élet hangszerén,
távolból hallani, dalol a szírén,
éneke fájdalmasan hívogató,
valós lét visszatart, nem a varázsló.

Szirének dala lehet bármilyen szép,
ám akkor is hamis a kapott hangkép,
vonzónak látsz utazást a szigetre,
melyet csak a nagy semmi veszi körbe.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Homokvár

Rovatok: 
Vers

Fakockák egymásra kerültek,
legókból is így épültek,
de legjobb játék a homokvár, 
szünidő és a boldog nyár.

Lópokrócon jót heverészni,
Verne könyveket olvasni,
gyermeki nyarak csodás évek,
ne szakadjon vége meséknek.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Dráva kavics

Rovatok: 
Egyéb

Somogyország déli szegletében,
Drávának ott hűs ölelésében,
kicsi város nyugodni nem képes,
környezete oly szép vadregényes.

Gyöngykaviccsal mosott mederágya,
sóderbányászatnak melegágya,
Hűs hullámain ring a "Jégmadár",
de Somogyország Barccsal visszavár.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Hej amikor...

Rovatok: 
Egyéb

Hej amikor még nekem húztad,
sűrűn gyantáztad ám vonódat,
emlékeim szép tárházában,
négyen voltatok a bandában.

Nótáimat de jól ismerted,
suskát is mindig meg köszönted,
hol merre jársz a hegedűvel,
talán egy égi kísérővel.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Szűkül a kör

Rovatok: 
Egyéb

Valahai iskolatársak kortársaim,
kikkel együtt töltöttem iskoláséveim,
harmincheten mind közös osztályba jártunk,
mióta megvolt a ballagás egyre fogyunk.

Szűkül a kör fa árnyékába szorulunk,
egymással futtában is ritkán találkozunk,
Lajos most te üzentél angyalokkal nekünk,
értitek kőműves voltam télen pihentünk.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Cím nélkül

Rovatok: 
Vers

Adtam én,
igaz hogy kaptam,
kértem is,
akkor nevettek,
miért jár,
ha nem adható,
kérdés ez,
örökké vita,
ki gazdag,
aki ad, vagy kap.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Kincsünk

Rovatok: 
Vers

Ott fent az ég,
itt lent a Föld,
mind oly végtelen,
mint esőcseppértelem.

Parányi víz,
virágon csepp dísz,
ura a létnek,
kincse világmindenségnek.

Hatalom forrása,
élet körforgása,
édes és sós lehet,
iránta kellene nagyobb tisztelet.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Már nem mosolyognak

Rovatok: 
Vers

Szinte szárnyalt a lelkem,
ahogy sétáltam ott veled,
öreg gesztenyék árnyában,
adtad nekem kicsi kezed.

Mint sok kis karácsonyfa,
májusban virágba estek,
fehéren piros beütéssel,
oly sokszor rajtunk nevettek.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Zúgnak a harangok

Rovatok: 
Vers

Ott álltam a gödör szélén, némán szótlanul,
mintha megállt volna minden semmi nem mozdul,
lent a gödör alján ott mélyben van egy ország,
sokszor kirabolt megcsonkított Magyarország.

Oldalak