Te lennél az kedves élet a való
melyet sokan kéjjel dobnak el,
sokszor nehéz a küzdés – de
küzdök, küzdünk sokan örömmel.

Kristálytiszta, gyógyerejű,
Palackba zárt finom nedű.
Kóstolj hát egy kupicával,
S megbékélsz e rút világgal.

Ragyogó napsugárra ébredt a város
A tó vizén megcsillant a fény
Egy suhintásra olvad a jég
Mátyás megtörte jegét!

Mátyás, a szekercéd vedd elő bújtából,
Engedd ki a tavaszt szép szűröd ujjából,
Szépen szóló sípját osztd ki a madárnak,
Hadd zengjék a hírét szép feltámadásnak.

Sok öröm, nevetés, kevés méreg, pia,
kapcsold fel teleden nyaraknak melegét,
bár a halál ellen nincs gyógymód, terápia,
de azért igyad a szép szót, a jó zenét!

Kimúlt a Tan? Badarság:
torz szelleme itt kísért.
Volt papjai nem adják
ki az elrejtett klisét.

Ahogy a gyors patak töri az útját
Ősi sziklákat repesztve
Rohan előre, medrét nem nézve
Úgy mennek el ifjak, de
Hazát nem feledve!

Váratlanul fröccsent rám a napfény,
árnyékom egy bokorra zuhant –
hunyorkásan figyeltem a tavaszt.

Festőállvány melyet valaha
egy asztalos keze készített,
rajta vászon vagy fatábla
melyről állvány emlékezett.

Őrzöm a tüzet, tiszta lelkülettel!
Ne aludjon a hazaszeretet el!
Hazám minden kis zugában lobban
Őrizzük szívünkben, otthonunkban!

Késő őszi alkonyatban 
Bandukolunk megroskadtan, 
Idestova nyolc éve már 
Együtt megyünk, én és anyám. 

Főnix madár tért úgy vissza,
hogy tűzben ujjá született,
érzem én is, hogy heves láz
égeti mardossa lelkemet.

Oly néma a nappal
mintha éjjel volna,
kakas sem kukorékol
kutya is csak bújna.

Ott állt a Hargitán
Nézett Magyarország felé
Mögötte harsogott az EHHO TV
Székely föld a székelyé!

Pajkosan öltötted rám
édes formás nyelvedet,
emlékeim megőrzött fonalába
így szőttem bele arcképedet.

Volt egy madár
Fecske madár
Nem is olyan régen
Itt az idő, történetét elmesélem

Mint omló ház vészes recsegése,
melyből felrémlik megmentő kiút,
mint részeg folyó, mely tengerig fut,
a versem a megoldást keresse.
Legyen pontos, édes, kézenfekvő,
ne tépjen bennem véres sebeket,

Igaz - szavakkal nem lehet jóllakni,
de kenyérben sem lehet lakni,
mond házat hol lehet építeni,
ahol boldognak is lehet lenni.