Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Cikkek

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Ballagás

Rovatok: 
Vers
Ballagott az unokám,
a nagyra nőtt Gáborkám.
Új ruha, cipő kellett,
mert a régi kicsi lett.

Átlényegült a lelke,
csakúgy feszített benne.
Bagoly virágcsokrában,
pogácsa tarisznyában.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Mit tehetnék érted

Rovatok: 
Vers

Ha tehetném, vadvirágos rét lennék,
illatommal ölelném körül testedet,  
zöld gyepágyamra fektetnélek,
őrizném álmod, s ott lennék végig Veled.

Ha tehetném, napsugár lennék,  
lecsókolnám arcodról a bánat könnyeket,  
addig nyújtózkodnék apró sugarammal,
míg megmelegíthetném a szívedet.

Lénárd József
Lénárd József képe

Legszebb ki visszanézett

Rovatok: 
Vers

Térdeplő bokrok a tó fényéből nézték
tükörképüket. Visszaverődött
a sok képből a legszebb ki visszanézett.

Van oly zuhanás, mely sohasem ér véget.
Hajolj le érte, öleld, ajándék.
Mindennapi lehelet ott van Teérted.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

A csend bűvös ereje

Rovatok: 
Vers
Épít és rombol az élet eleget,
Sok ingertől, nem megy a szelektálás, 
Idő sürget, kell a döntés, helytállás,
Ilyenkor oly sok mindent elfeledek.
 
Éjszaka csendjében alszom rá egyet,
Létrejöhet a tudatos rálátás,
Helyesen döntsek, kell a variálás,
"A csend úgy elvarázsolja lelkemet".
 
somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Isten áldja a Magyart

Rovatok: 
Vers

Én véreim testvéreim, hozzátok szólok,
kívántok változást, vagy maradtok túszok,
hagyjátok e az alázást, gúnyt űzni belőlünk,
tűritek az labancot, ki van most közöttünk?

Ó, menyi sértett piszok de mindet legyűrünk,
még hiszik magukról, hogy ők a gyöngyünk,
higgyenek bármiben, boldogság úgysem adatott,
mert árulónak mindig csak a megvetés jutott.

Marika Lovász
Marika Lovász képe

Tizennyolcnak

Rovatok: 
Vers

Szeretem, hogy ilyen szép vagy...
Szeretem, hogy fiatal vagy...
Szeretem, hogy velem vagy.

Szeretem, hogy veled hullanak a csillagok.
Szeretem, hogy veled nézek az égre...
Szeretem, hogy együtt szeretünk...
Szeretem, hogy együtt dobog a szívünk.

Lénárd József
Lénárd József képe

Meredek a lépcső

Rovatok: 
Vers

Még rakosgatom apró fényképeinket.
A kukoricás, az eltakaró
zörgő levelek fénye. Csukódott ajtó.

A fény kint maradt. Ami körülvett engem,
a durva deszka. Beárnyékolta
a meredek lépcsőt, fel, s a hold csak bámult.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Virrasztás

Rovatok: 
Vers

Virrasztó éjjel,
csonkig égett gyertyák közt,
keserű a szív.
Virrasztó éjjel,
lepke tévedt a lángba,
gyertya tovább ég.
Virrasztó éjjel,
zokogás a csendben, mit
sóhaj zárja le.
Virrasztó éjjel,
valaki már odaát
az örök csendben.
Virrasztó éjjel,
csillagok lettek társak,
odafenn mennyben.

Szepi02
Szepi02 képe

Ajándék minden perc

Rovatok: 
Vers

Nekem van...

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Örökké szeretni

Rovatok: 
Vers
Mámorító percnek élve
Önfeledten lelassulunk,
Egymás testét átölelve,
Már csókolózva táncolunk.

A szeretet áramlása
Telíti meg a testünket,
Lábainknak táncmozgása,
Csak kísérője szívünknek.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

A hit ereje

Rovatok: 
Vers

Az elmúlt század közepén,
Szerelmes ifjú házaspár,
Boldogan élt az erdőben,
Otthonukban egy szép tanyán.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Zöld méreg mételyez

Rovatok: 
Vers

A te világod egy más világ,
de mivel nekem túl sötét,
én abban járni nem tudok,
vagy elfogadod azt a fényt,
amit odavinni én akarok,
máskülönben örökre kizárod
a felajánlott jobbító tudatot.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Anyák napjára

Rovatok: 
Vers
Reggel felkelve, ha ablakom kitárva,
Friss levegő csakúgy ömlik a szobámba.
Ózondús levegő táplálja lelkemet,
Közben a kedvenc galambom megérkezett.

Turbékolva kérdi, küldesz üzenetet?
Ma anyák napjára kétfelé is viszek.
Egyiket sírjához, ahol teste porlik,

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Mert férfinek születtem

Rovatok: 
Vers
Édesanyám ölébe vett és mesélt,
Kisfiam tudod, lovaskocsin születtél.
Kórházba menet egy forró nyári este,
Utunkon kísért a hold és tücsökzene.
Csillagos ég alatt születni talán szerencse?
Mezei István
Mezei István képe

Az öreg oroszlán ereje

Rovatok: 
Vers

Gyáva voltam ifjan, izmosan, erősen,
most, hogy már semmit sem veszíthetek,
nem tart vissza kétely, gátlás, félelem,
feltárom gyengeségem  előttetek.

Mert könnyű élni szeretni frissen, üdén,
és fáradtan, megtörve mindez mily nehéz,
de régi önmagamat vissza nem kérném,
még tisztán látok mindent, nem remeg a kéz.

Adalberto
Adalberto képe

A favágó szekercéje

Rovatok: 
Mese

Egyszer élt egy szegény favágó. Nagyon szegény volt, pedig kora reggeltől késő estig vágta a fát az erdőben. Alig pihent valamit. Felesége kérte, ne dolgozzon olyan sokat, mert még belebetegszik, és akkor ő, mit csinál egy beteg emberrel. Van nekik így is elég bajuk, nehogy még patikaszerre is kelljen költeni a kevéske pénzecskéjüket.

 

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Altató

Rovatok: 
Vers

Az éj leterítette subáját a földre
Kigyúlt sok millió lámpa fénye
Ragyognak, mint a csillagok az égen
Aludj el kicsi gyermekem szépen

Elült a zaj, elcsendesült a világ
A menny álom porát hinti rád
Mamád elringat kedvesen
Aludj el kincsem, aludj el szépen

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Ne viseld

Rovatok: 
Vers

Üzent éjszaka a csillagokkal,
felhők most nem takarták az eget,
elnézem mélázva csodálattal,
mikor itt már nem látni a végeket.

Vannak a pislákoló hunyorgók,
vagy épp a csillagképet alkotók,
arrább fenséges tejút húzódik,
ahova a csillagport széthintik.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A mai Péter-Pálok

Rovatok: 
Vers

Szép diófa nőtt a kertemben,
Áthajlott az ága a szomszéd kertjébe,
Lombja hűs árnyat adott,
Ősszel diót, s levele hullott.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Táncol velem a fény

Rovatok: 
Vers
Esti csendben csillog a fény,
Kertemre érve tünemény.
Minden fűszál csillog benne,
Közé ülök, hogy pihenjek.
Elvarázsol a fény, érint,
Táncol velem fel az égig.
Lelkem, szívem boldog nagyon,

Oldalak