k 03/07/17
Dáma Lovag Erdő...
Eljött ez a nap, mint minden évben
Hóvirág köszönt szerényen
Női szívet a szeretet boldogítja
Béke öleli át e szép napra
|
k 03/07/17
Juhászné Bérces...
Felbőszült a tavaszi szél,
tép és rángat mindent, mit ér.
Nem nyugszik már napok óta,
légi útját zúgva rója.
|
Az én szívemben minden nap nőnap,
ez a márciusi csak kötelező!
Az élet egyház, hol a nő főpap,
s megvénül a férfi, mire belenő.
|
|
Rólam köztudott, hogy másoknál elfogadom a modernizálódást, mivel három+három gyermekem van (lányaim, vejeim), a velük járó baráti körrel, de én magam azért megmaradtam igazi konzervatív nőnek. Ebben része volt az Anyukámnak is, aki apácának szeretett volna nevelni. Ettől azért kissé elfajzottam, tekintettel arra, hogy a XX. században születtem.
|
Most úgy vagyok,
hogy nem vagyok,
csak akkor keress,
ha fénybe olvadok.
|
szo 03/04/17
Juhászné Bérces...
Bizonytalan létben,
Kenyértelen mában,
Ezrek fuldokolva
Küzdenek az árral.
|
Itt a tavasz, itt a tavasz,
bújócskázik az ég alatt,
ébred a föld minden útja,
a dalokat szellő fújja.
|
Kétszáz éves arany, s meg sem tört a fénye,
nemes ragyogás az ő legfőbb erénye.
Magyarok nagy kincse világol a múltból,
|
szo 03/04/17
Dáma Lovag Erdő...
Ablakomnál csivitelnek
Mi baja a cinegéknek?
Fészek üres, új a foglaló!
Ki lesz benne a fészek lakó?
|
Fekete hóvirág nyílik a szívemen,
fekete tavaszon bús hangon sír nekem.
Éjenként araszolt – holdvilág nevelte,
könnyeim itatták, bánatom etette.
|
szo 03/04/17
somogybarcsirimek-.
Tündérkertnek közepébe,
oda álmodozni járok,
kizárok ott minden rosszat,
mert csak szépet látok.
|
Mikor kinyílnak felettem az egek
napfényt meg szellőt szedek gyűjtögetek
mi végre e bősz vita véres csörte
hallgatok az őszig vagy tán örökre
galambtrágyát hordok nem turbékolok
hallgassatok némán felásott sorok
|
A téli szünetem alatt újra elővettem a Baizáth Miklós című, készülő elbeszélő költeményem. Ez lesz a kezdő verse:
Első ének
|
p 03/03/17
somogybarcsirimek-.
Az éjszaka rejtelmeibe belevetem
átölelve téged és önmagamat,
közben gyertyafény táncol
lidérc árny lebegteti fátyladat.
|
Kint a pásztor a pusztába’,
Egy szőrpamacs jár utána,
Mintha hűség szobra volna.
Mindig tudja mi a dolga.
Eredj erre, eredj arra!
Egyszer jobbra, másszor balra,
Mikor merre küldi éppen;
Nehogy a nyáj kárba érjen.
|
Egykoron szarvasok uralták a földgolyót. Ember volt a szolgájuk, aki minden jóval kényeztette a gazdáját.
(Kép forrása: Internet)
|
cs 03/02/17
somogybarcsirimek-.
Vedd ajkamról a csókok árját,
add csókomra az Ő csókját,
így érzem rózsának illatát,
a szerelemnek örök varázsát.
|
sze 03/01/17
somogybarcsirimek-.
Ásít a ködös hideg reggel,
ágakra fagyott víz cseppekkel.
Hova is mennék, minden borzongató,
befagyott a patak, befagyott a tó.
|
sze 03/01/17
Dáma Lovag Erdő...
Ragyogj csak napsugár
Űzd el a felhőket
Nyíljon a sok virág
Örvendeztesd meg szívünket
|