HÁTUNK MÖGÖTT A FAL

Ma reggel is betértem a szokásos kávézómba, ahol épp azon folyt a késhegyre menő vita, hogy ki is a magyar. A korábbi Fradi és Vasas drukkerek hirtelen átképezték magukat antropológusnak és egymás szétivott, borvirágos arcán vizsgálgatták a genetikai lenyomatokat.

Pálóczi Roberta

„Hallgassatok, ne szóljon a dal. Most a világ beszél...” - szólította meg először az emberiséget Vörösmarty Mihály, Emberek című könyvében.

Fenn az égen ragyognak a csillagok
Égi Íjász jeled ad ma magyarok!
Ünnepre hív,szívekbe nyilat lő
Ujjong a tömeg,az együtt ünneplő!

Nagyapám a hittel egyidős volt:

A székelyek nem tehetősek,
csak egyszerűek és szegények,
de mégis vendégszeretőek,
csavaros eszűek, szerények.

Éppen csak véget ért a régi, a majd egy fél évszázados rendszer. Azóta a kezdetén fiatalok már rég öregek, nagymamák, nagyapák lettek. Felnőtt egy nemzedék, amelyik nem is tudta, milyen az a másik rendszer. Magyarok voltak, legalábbis az édesanyjuk magyarul tanította őket beszélni, de már kevesen jártak magyar iskolába, hiszen Szlovákiában éltek.

      Tóth György nem akart hős lenni
        /Az ítélet: halál /

Tanár voltam, most nyugdíjas pedagógus
Vagyok, prológus, finálé epilógus,
Közte mintha nem történt volna semmi sem,
Egy üres dráma, a sorsom már csak ilyen,
Nem rekviem ez, van még vers bennem ezer,

Ha majd életed alkonyán
visszagondolsz az elmúlt évtizedekre,
eszedbe jut a letűnt időszak,
s emlékszel még a részletekre.

575575

Ne menj még, maradj.  Add a mozdulatodat,
ölelésedet, melynek hiánya
hiába keresem, nincs nap, naponta.már.

Szeretettel bélelt,
biztonságát érzed,
példát mutat néked,
hogy érdemes élned.

Háborul a világ, atomfelhők gyűlnek –
Sztálin orgonázik vérrel tömött fülnek,
lopakodó halál antiradart hadar:

Pipitér, pipitér
áruld el, hogy ki mit ér:
rózsafejed mit ítél?

Elvirágzott a Rhododendron virága
Fehér,lila szirma hullik az avarba
Isten veled szép virág örökre
Szomorúan hulltál le a földre
Lapulevél betakarta virágod

Figyeljetek csak a magyar géniuszra,
mert időnként tangenst borít a cosinusra,
s Eukleidész után két Bolyait meneszt –
más járható utat választ: nem azt és nem emezt

Az utolsó pohár vörösbort
az ördög itatja velem.
Az isten se tudja, hogy miért: