Kakukk madár!
Mondd el szépen
Hány tavaszt
Jósolsz nekem?
Tavasz után jön-e nyár?
Mennyi ősz,s tél vár?
Kakukk madár
A lombok között
Megszólal úgy köszönt

Egy ideje beszélnek, megszólítanak
szerveim, testrészeim, arról mesélnek,
mit is tartanak bennem jónak vagy rossznak,
találgatják folyton, vajon meddig élek.

Csak zajongnak, hiába csitítom őket,
nem használ ellenük gyógytea, pirula,
sem ereknek, szívnek, csontnak, vagy veséknek,
feltárul előttem az anatómia.

Elültetted kis virágod
oly sok-sok évvel ezelőtt,
óvtad, védted, ő volt álmod,
és ő csak nőtt, és egyre nőtt.

Ma elkezdődött az érettségi

Tréfát űz velünk a megfoghatatlan gyors Idő:
félresöpri a szabályt – mindig felfelé kerekít.
Egy neves naptári fordulóból már másnap kinő

Ébresztő,ébresztő!
Fakopács kopogtat
Ébresztő hétalvó
Hasadra süt a nap

Ébresztő,késő van
Útra kell kelni!
Sárga rigó fütyüli
Ideje felébredni!

Az ő nyája sosem fut legelőkre,
nem kíséri, s vigyázza hű puli.
Szürke szamár sem csenget előtte –
ez összevetés rangon aluli.

Aludj el, óh, gyermekem,
énekelted sokszor,
s nem akartam elaludni,
hisz játszani oly jó.
Most aludnék karjaidban,
a rossz gyerek ki jó lett,

1.)A kereszt a földeken (tarlón, nálunk tallón) ideiglenesen tárolt gabonakévékből, azaz kívíkből készül. Részei a négy keresztláb, alsópap és felsőpap átlósan, saját anyagából lekötve. Az asztag ezekből a kívíkből készül, de a tanya udvarban.
Mellette hordóban, dézsában vízzel, hogy ne érkezzen mordulni az égre a láng.

Álmomban is egyre gyakrabban látogatsz jó anyám;
Emlékszem, midőn a tavasz  szépségeiben ,
Madarak csivitelésében, az erdők zenéjében,
Virágok , bokrok színes világában sétáltunk veled…
A természet szépségeit imádva  jártuk: Te és  öt gyermeked.

Akik boldogan hallgatták
Gyermekük első szívverését
Vigyázták minden kis rezdülését
Értették gyermekük üzenetét

Nekem már nincs anyám,
s neki sincs gondja rám.
Persze – emlékezet!
És ha nem létezett?

Eszmélésem óta örökké dolgozott. Állandóan főzött, mosott, vasalt, takarított. Kertet gondozott, állatokat nevelt - tyúkokat, a tojásért, majd a húsáért, - malacokat etetett, hízlalásra. Negyven kacsát, huszonkét libát tömött évente. 

Megszólítottál: mint a bizánci császár,
ki segítséget kért Orbán pápától.
Alma virágát, nehogy lefestegessék,

Hat fekete bivaly –
       rossz lelkiismeret,
földöntúli, sötét,
       könnytelen menet -

Madárka száll a víz felett,
szél csücsül a fán,
a tavaszt is kifecsegi, 
mint a tulipán.

Ma még ölelheted? Szeresd, csókold, imádd!
Simítsd eres kezét, kérdezd ` - Anyám, mi bánt?
Hímes csipkés kendőt illesz homlokára.
Mosolyogj..... ha tudsz még, ... mutass a naptárra.