Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Vers

Ritmike
Ritmike képe

Veled

Rovatok: 
Vers
Csendben őrizném az álmod,
ha hold lennék.
Cirógatnám kedves arcod,
ha nap lennék.
 
Esőben föléd hajolnék,
ha faág lennék,
hogy ne félj, neked dalolnék,
ha madár lennék.
 
Követném a lépted nyomát,
ha árnyékod lennék,
szórnék rád százezer csodát,
Cirka
Cirka képe

Öreg fa

Rovatok: 
Vers

Öreg fának gyökerei
hosszúra nyúlnak,
koronáján lombok között
ősi regék bújnak.

Törzsét szelek és viharok
keményen megedzették,
apró ág, ha nem volt erős,
azt biztosan letörték.

Formálódott, oly nagyra nőtt,
nyáron árnyékot adott,
rajta ringó kis fészekben
sok fióka tátogott.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Sugallat

Rovatok: 
Vers

Te már a felhők felett szárnyalsz,
Te már a vizek felett lebegsz,
Te már mindenütt ott lehetsz,
Ahol csak lenni szeretsz.

Te már nem nézel dacból,
S nem ül haragra a szád,
Te már megbocsájtottál a világnak,
Te már csak szállsz... és szállsz.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Emberlelkek

Rovatok: 
Vers

Csak múlik az élet, de merre, hova tart?
Elmegyünk mindnyájan egy pillanat alatt.
Mit hagyunk? Mit viszünk? Jót-é avagy rosszat?
Mindenki azt tudja, mit magáénak tudhat.

Azt mondom, jó vagyok, de valóban így van-é?
Ha mondod, szeretsz, valóban szeretsz-é?
Mondjuk a szépet, de tesszük-é valóban?
Vagy csak mellé állunk a képmutatóknak?

Leslie2016
Leslie2016 képe

Elmegyek

Rovatok: 
Vers

Elmegyek, hol az éjszaka egybeolvad a nappal,
békét kötök a mézízű álmodott tavasszal.
Nem viszek mást, csak elzárt, kósza álmaim,
itt szabadok lesznek önző, buta vágyaim.

Kit érdekel, mi voltam s lettem volna, ha
nem rak rám bilincset a világ, az ostoba.
Nem értett engem, mert az biz oly nehéz,
itt már nincs remény, nincsen józan ész.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Fordulópont (Enikő – szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Csigaházba költözöm.
Kedvemre berendezem.
Ott majd egymagam leszek.
Letörlöm minden könnyemet.
Rideg világban nincs helyem.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Levél Barátnőmnek

Rovatok: 
Vers

Drága barátnőm, egyetlen Ibolyám!

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Visszavárlak

Rovatok: 
Vers

Tőled én már oly távol lakom, 
úgy szúr a szív, nem szól a dalom,
legyünk együtt, kér, harcol érted,
mindhiába könyörgök, kérlek.

Gyere vissza, mert nagy a bánat,
szívem kihűl, majd jéggé válhat,
nem ad helyet a szeretetnek,
anélkül én mihez kezdhetek.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Tegnapom

Rovatok: 
Vers

A tegnapomba temettem
egy régi nagy szerelmet
tegnapomba fűztem fel
a legutolsó percet
tegnapomba hittem el
mit hazudott az élet
tegnapomba festettem
rólad egy szép képet
tegnapomba súgtam meg
hogy neked adom szívem
tegnapomba hagytam el
miben eddig hittem
tegnapomról írtam meg
egy tucat verset

Cirka
Cirka képe

Teremtés

Rovatok: 
Vers

Vajon ki mondta először,
hogy teremtsünk embert?
Mi ihlette meg
a teremtő mestert?
A világegyetemnek mely bugyrában,
melyik apró, eldugott zugában?
Mit gondolt, mikor művét megalkotta,
hogy pont ezt a formát választotta?
Tudta végül, mire vállalkozott?
Unatkozott vagy szórakozott?
Egy rejtély, talán örök titok marad,

Szepi02
Szepi02 képe

Kérdéseim Apámhoz...

Rovatok: 
Vers

Hó fedi a tájat,
ó mennyi alázat
van a sok fehérben,
makulátlan képben
gyönyörködöm éppen
merengek a léten.

Cirka
Cirka képe

Pirkad

Rovatok: 
Vers

A hajnal lassan kitárja kapuját,
halvány fény botorkál az ég alján,
bejárja a környék minden zegzugát,
aranyba borítja az egész határt.

Még álmosan üdvözlöm az új napot,
varázslatos színeit csodálom,
tegnap még kergettem a holnapot,
ma már teendőim számlálom.

Ritmike
Ritmike képe

Víz leszek

Rovatok: 
Vers
Víz leszek vagy buzgó patak,
csak hogy én oltsam szomjadat, 
források vize s kék tavak,
csak érinthessem ajkadat.
 
Ha útra kélsz, én is megyek,
Türkiz tenger vize leszek,
s ha felkapnak a fellegek,
egy cseppnyi csapadék leszek.
 
Válladra hajtom homlokom,
Leslie2016
Leslie2016 képe

Árva lélek

Rovatok: 
Vers

Egy kis lélek ott fent, az égben,
élt árván, unottan és szerényen.
Szállt volna le a gyönyörű Földre,
de a címet már rég elvesztette.

Mely testbe most hova szálljon,
lesz-e élte azon a szép világon.
Az emberek egyre csak születtek,
és megtalálták a nekik szánt lelket.

Szepi02
Szepi02 képe

Rendhagyó békepaktum

Rovatok: 
Vers

Te rongyba göngyölt élet,
miért sütsz pajzspecsétet
ráncos homlokomra?

Kovácsné Lívia

Szerelmünk

Rovatok: 
Vers

Én édesem, ha jössz felém,
szerelmesen átkarollak én.
Forró csókod ízét érzem,
ölelésed felkavarja vérem.
Érzelemmel teli forró ölelésedben elveszek,
szíved dobbanása jelt ad reszkető szívemnek.
A boldogság honába
repülünk mi ketten,
szerelmünk
már semmitől meg nem retten.
A gyöngédséged nagyon szeretem,

Kovácsné Lívia

Ébren

Rovatok: 
Vers

Úgy érzem magam, mint akit
mozsárban összetörtek,
testem minden része fáj,
mozdulni is alig tudok már.
Lelkem zokogva kiált,
sokáig nem bírom,
legyőz ez a fájdalom.
Vérnyomásom ingadozik,
hol fent, hol lent,
követni már nem lehet.
Dübörög, majd kiugrik helyéről a szívem,
ez a téli meleg nem kell nekem.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Csokival szemezgetek (Enikő – szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Csokival szemezgetek,
édes boldogságot eszegetek,
jó pár kilót így fölszedek,
de én ezen csak nevetek.

Jöjjön, aminek jönni kell,
a súlyom nem érdekel,
a kedvességemet szereted,
pillangószárnyat növesztek,
derekamat átöleled,
szívem szívedben alszik el.

2024. február

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Csendharmónia (Enikő – szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Hallgatnálak, akárhányszor, csöndben.
Lélegzeted ködébe bújva,
szívedbe burkolódznék, nem fáznék,
és többé nem folyna a könnyem.

Nem szólnánk, mert tudnánk,
már mindent elmondtunk egymásnak,
és ha szólásra nyílna szánk,
elmúlna ez a varázslat.

2024. január 12.

Kovácsné Lívia

Örökre tiéd

Rovatok: 
Vers

Forog velem a világ, kapaszkodok beléd,
már mindenem a tiéd,
ne hagyj elveszni, fogj erősen,
szívem zakatol hevesen.
Kell, hogy bízzak benned,
szerelmünk a tanú ebben!
Mikor kezem a kezedbe tettem,
örökre a tiéd lettem!
Szerelmem egyre ég, mint a máglya,
lobog a tűz, lüktet a vágya.
Nem szűnik, bár múlnak az évek,

Oldalak