Pistike békésen aludt a nagymamája ölében. Most egyedül ő volt teljesen nyugodt ebben a családban.

Dallá szelídült az ég...

Kis bárány táncolt az udvarban
Örült neki az unoka
Táncra perdült bégetett
„Nyuszi hozta”,örvendezett
Masni került a nyakába

Tavasztól, őszig tartó virágzásban --
lepke vagyok. Egy, és sok-ezer az egyben.
Életem rövid, de négyes körforgásban
folytatódom tovább.

Nincs mandulafám, csak egy szegény barack,
a legtöbb ősöm cseléd volt és paraszt,
de irtották kertjükben a dudvát, gazt,
nem győzött rajtuk a levertség, tarack,
kedves emlékük ide köt és maraszt.

Virágokat lehel az ég...

...kép és vers...

Lehet, hogy ő nem tanul belőle, de magadnak és másoknak szerzel néhány vidám percet.

Felültek a fákra a fellegek
Egy hegedű szól,kesereg
Egy hegedű az éjszakában
Valakit sirat bánatába
 

Veronka szomorúan nézett a férjére, de azért magához szorította, mindha soha nem akarná elengedni.

A gázbojlerem leépült. Látta orvos,
de betegsége az elrohadás.
A szétvert fürdőszoba villanybojlert kap.

Tavasz van,tavasz van !
Turbékolja a gerle
Párját hívogatja
Gyere kedves-gyere

Három éves voltam, ő talán hetven,
és együtt sétáltunk a réteken át,
kis kezem melengette a kezében,
megmutatta milyen is a világ.

Vangelis „Tűzszekerek” zenéjére

Az ébredő nap is nézett csodálkozva,
miként, e csapatot, lent, megpillantotta.
Feszülő indulat a semmibe űrt mar,
szintetizátorzene diktálva, űz, hajt.

Házunk előtt állt egy platán
Tavasz eljött madár dalolt az ágán
Öreg platán elsuhantak az évek
Törzsed megnőtt,neked írom levelem
Leveled zöldell,lombot növeszt
Fogadd tőlem leve letezt a

Feszülnek a rügyek, nincsenek levelek,
virághavazásban minden oly üde, friss,
az ember ennél többet már nem is kérhet,
kit e partra sodort egykor a genezis.