Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Cikkek

Kovácsné Lívia

Haiku

Rovatok: 
Vers

Megsebzett lelkek
kalitkába zárt remény
még élő holtak

2024. február 1.

Kovácsné Lívia

Vörös rózsa

Rovatok: 
Vers

Simítsd meg lágyan, puhán
a vörös rózsa bársonyos szirmát,
s kezed nyomán harmat kél gyöngyözőn,
csillogva, és kinyílik csodás, vérvörös kelyhe,
s érted reszket a rózsa szirma.
A rózsa oly szép, ha a bimbóból kinyílik,
csodálatos látvány, meglátod, tiéd lesz az
áhított boldogság, ez nem ármány.
Nektárját, ha ízleled,

Cirka
Cirka képe

Ballada egy hősről

Rovatok: 
Vers

Hívták, hát menni kellett,
anyja sírva búcsúzott,
testvére a kezét fogta,
menyasszonya zokogott.

Vigyázz fiam, ne menj oda,
hol a golyó rád talál,
idehaza, hisz jól tudod,
egész család visszavár!

Kedves bátyám, megyek veled,
őrizlek, vigyázok rád!
Hogy jöhetnél, maradj itthon,
te leszel a férfi már!

Cirka
Cirka képe

Hazugság

Rovatok: 
Vers

Még hiszek a szóban,
a kimondott ígéretben,
még hiszek a jóban,
a régi értékrendben.

Bűvös szóval, tettel,
tán be lehet csapni,
de ki él hamis szívvel,
számot kell majd adni.

Toltak az arcomba
sok-sok hazugságot,
el is fedte harsogva
a valós józanságot.

Kovácsné Lívia

Haiku

Rovatok: 
Vers

Hideg február
jégvirág az ablakon
fagyos lehelet

2024. január 31.

Kovácsné Lívia

Rózsa szirma

Rovatok: 
Vers

Mint rózsa szirma a harmatcseppekre,
úgy vágyom rád éjjelente.
Ne hagyj kedves vágyakozni,
gyere, bújj mellém,
gyere szeretni!
Rózsa szirmán harmatcseppek,
oly jó, hogy vannak
ily boldog percek!
Szeretni lángoló, szenvedélyes
szerelemmel,
odaadó, izzó, felhevült érzelemmel.
Nincs boldogabb érzés ennél,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Édesanyám kenyerére emlékezem

Rovatok: 
Vers
Gondolatban visszatérek,
Elém sodor sorba emlékképek,
Érő búzatábla s búzavirága,
Virágzó mezők, zöldellő vetések,
Édesanyám által dagasztott kenyerek.
 
Dagasztó teknő mellett állok,
Kis sámlin én is dagasztóvá válok,
Drága Édesanyám megmutatja,
Leslie2016
Leslie2016 képe

A politikus

Rovatok: 
Vers

A betondzsungel titkos rejtekén,
szépséges vadvirágok között,
gyomoknak szomszédságiban
egy politikus nőtt a föld fölött.

Mi ez, talán egy új selymes virág,
nem, hát bizony az itt nem lehet.
Hol illatban úszik e gyönyörű világ,
Isten ekkorát nem tévedhetett.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Csodára várva (Enikő –szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Forog a Föld, s én egyhelyben állok.
Valami fergeteges csodára várok.
Csillagporos álom a szememre hullt.
Mellettem fáradtan alszik a múlt,
hajam kócosra simogatja.
Együtt szendergünk,
és az ablakon át
minket bámul
a Hold.

2024. január 29.

Rovatok: 
Vers

Kimért időm nem méricskélem,
Napjaimat számolatlanul élem.
A tegnapom már ködörvényben,
A jövőm fénylő napsütésben,
vagy fekete éjsötétben?
Csak jelenem ne olvadjon egykedvű szürkeségbe,
Ragyogjon a szivárvány hét színében!

2024. január 28.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Gyermekkori álomból valóság lett

Rovatok: 
Vers

(Elbeszélő költemény)

Norbi, emlékszel még kis korodban,
Mikor kirándultunk a szomszéd városban.
Te megálltál egy kirakat előtt csodálkozva,
Egy kis autó futott, lámpája kivilágítva.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Visszanézve (Enikő – szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Szétszakadt szövet az életünk.
Visszanézve már azt sem tudjuk,
a múltban mit, miért tettünk.

Mit egykor bölcs döntésnek gondoltunk,
hőn vágyott cél volt, elértük, teljesült,
és most mégis, mint romba dőlt vár,
kapu nélkül, sötéten áll előttünk, rá sem ismerünk.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Jegenyek fölött

Rovatok: 
Vers

Miért vagy hát lelkemnek gyöngye?
Szólj hangoddal, te édes csalogány!
Oly búsan keseregsz e jelenben,
Mégis, mégis szerelemért kiáltsz.

Szárnyad nem rebben, kis kezed hideg,
Csak szomorúan néz reám csillogó szemed.
Nem lelé tekinteted a gyönyörűszépet,
Nyugalmát nem lelé egyetlen élted.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Mesélnek a fák

Rovatok: 
Vers

Odakint, valahol hideg
szelek fújnak,
szomorú éneket dúdolnak
egy szegény csavargónak.
Csavargó lábait alig húzza már,
elsétált életéről mesélnek a fák.

Kunyhóban született,
testvére nem volt,
pár emlék maradt csak
szerény hajlékáról.
Korán halt szüleit sosem feledve,
kettéhasadt szívvel ment az életnek elébe.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Lábnélküli gyötrelem

Rovatok: 
Vers

(elbeszélő költemény/ 

Tavasz volt, faültető tavasz,
Fáradoztam, kiirtsam a gazt.
Csemetefát ültessek helyette, szépet,
Ha Isten is akarja, megéled.

Mélyebbre kell a gyökeret ásni!
Szólított meg egy ember,
Kész volt segíteni,
S ültettük a csemetét,
Szép termés lesz rajta.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mikor tombol a tél

Rovatok: 
Vers

Mikor tombol a tél,
Szegény ember csak remél.
Mikor faágat cibálja a szél,
S hidegtől zörög az ablakod,

A magányban  csak emlékeid hordozod.
Akkor eluralkodik a csend a szívedben,
Ami mindent befed lelkedben,
S hóviharfelhők úsznak az égen.

Kovácsné Lívia

Haiku

Rovatok: 
Vers

Hideg szél süvít
ma reszket a téli táj
fázik a világ

2024. január 27.

Kovácsné Lívia

Telihold

Rovatok: 
Vers

Bekukucskál a telihold az ablakomon,
lassan éjfél van az órámon.
Kint zuhog a januári hideg eső,
szobámban hűl a levegő.
Vágy zenél szívem érzékeny húrjain,
kezed bársonya simul testem dombjain.
Itt vagy velem,
s ez oly jó nekem.
Szeretni kell szerelemmel,
erre szüksége van minden embernek.
Ölelj magadhoz édesem,

Rovatok: 
Irodalom
Egy kis humor édes anyanyelvünkről.
A 80-as évek elején Sinkovits mondta a Humorfesztiválon és még ő is belezavarodott!!!
Olyan sokszor megkapjuk, hogy a magyar nehéz nyelv.
Hát akkor lássuk Bencze Imre fergeteges összefoglaló versét:
 
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Cirka
Cirka képe

Cseppek

Rovatok: 
Vers

Vízcseppek vájnak utat az ablakomon,
apró tócsákban összegyűlnek,
míg könnyeznek, nem tudom,
örülnek annak, hogy egyesülnek?

Szirmokat fújt tova a szél,
elveszített tavaszi díszletet,
megkondult a torony harangja,
hozott messziről híreket.

Oldalak