Sarokban ül a csend,
nem kérdez, csak topog,
egy gondolat nyomában
poros emlék csoszog.
Az idő halkan szól,
elmúlik, mint a nyár,
a fény lassan kihuny,
a szív halkabban kiabál.
Az este betakarja a szobát,
hangtalan, nem kopog,
eljönnek látogatni
a ragyogó angyalok.
|
sze 04/16/25
Kovácsné Lívia
Tavasz van, gyönyörű szépségű tavasz,
új életre kelt a táj,
virágba borult a vidék, amerre
a szem ellát!
Hiányzol kedvesem oly nagyon,
arcodat, mondd, újra mikor láthatom?
Bársonyos hangod ma is szívemig hatol,
beleremeg a testem is, ha hallom!
Öledbe bújnék csendesen, kedvesem,
két karod ölelése a templomi oltalom énnekem.
|
sze 04/16/25
Kovácsné Lívia
Szeretni és szeretve lenni,
a legszebb érzés így boldogságban élni.
A szeretet nem ismeri a határokat,
átível óceánokat, tengereket, magas hegyeket
és legyőz mindent az önzetlen, feltétel nélküli szeretet.
Mit neki az Alpok, vagy a Himalája,
nem számít az emberek közti távolsága.
A szeretet az életünk legszebb csodája,
|
Mért loholjak vágyam csalfa képzetében,
S a valóság csapdájában mért merüljek el.
Mért higgyek a világ önző, hazug felében,
Mikor a világvég itt van egészen közel.
Igaz vágyak hazug bolondja lettem,
Megírt a sors, gyűrött, rongyos lapon.
A mondat végén a pontot kerestem,
Szoborrá meredtem repedt talapzaton.
|
sze 04/16/25
Bíróné Marton V...
Jézus Jeruzsálembe vonult,
Eléje virágszőnyeg borult.
|
A zengő, örök természettel élsz,
Virágok kelyhében vagy az álom.
Fotóiddal mind minékünk mesélsz,
Királylány vagy ez igaz mesevilágon.
Megosztod velünk szépérzékedet,
S mi látjuk képeidben a mesét.
A pillanatokba zártad a szereteted,
Ebből bíz, még oly sok kellenék.
|
Elérkezett az idő, hogy szükségem lett egy új mobiltelefonra, sokat húztam-halasztottam, de muszáj voltam belátni, hogy lassan már nem tudom bekapcsolni a készüléket, mert annyi repedés van rajta, no meg már ötéves készülékről beszélünk, ami a mai telefonoknál igen nagy szó!
|
Gyermekkoromban sok időt töltöttem a nagymamámmal, szinte ő nevelt fel. Egy szép hosszú gangos parasztházban lakott, nagy első és hátsó udvarral, hatalmas kerttel, mindig sok volt a teendő a háznál, de ez akkoriban mindenhol így volt.
|
Miért szenvednek ártatlanok,
az öregek, betegek,
maradnak árván feleségek
és apró gyerekek?
Gazdagok játszanak,
eldöntenek sorsokat,
háborúznak, harcolnak,
jártatják a szájukat.
Nagy vígan mulatnak,
míg hullanak fiaink,
végtelen luxusban
csak gyűlnek sírjaink.
|
A tér didergett, ősz volt és halott,
a fák lehulltak, mint szavak, miket
a félelem szült. És fent valahol
arany kabátban fázott egy ügynök.
Vak ablakok mögött lapult a jog,
s tintába fúlt az igazság szava.
A szó veszély lett, a csend hatalom,
s pénzért hajolt a bírónak kara.
|
Szeretek kiérni az erdőből ezekre a csodás helyekre, melyek vonzzák az állatokat is. Itt mindig valami csodát láthatok, ha szép halkan megközelítem. Itt laknak a tisztás különleges lakói, akik rokonságban állnak a tavi és nádi testvéreikkel, akiket az éjszaka varázslata alatt lehet megcsodálni. A tisztáson viszont a legkülönlegesebb időszak a hajnal.
|
Eszembe jutott egy szösszenet az utazásunkból, amit most megosztok veletek.
Útitársamat nevezzük Hajninak, így legalább nem ismeritek fel, kiről is van szó...
Szóval, felszálltunk a vonatra, vagyis, dehogy szálltunk, a madarak meg a pillangók szállnak, kecsesen repkednek, mi pedig bőröndjeinkkel felmásztunk, felvonszoltuk őket.
|
Ugrik a nyuszi, jó nagy a baja,
Elfogyott otthon a répa java!
Sonkát lopna, ha nem lenne túl sós,
Így marad hát a csoki - mogyorós.
|
sze 04/16/25
Bársony Róbert
Egy teljesen átlagos hétköznap volt, talán kedd, amikor a kisdobozos Baracklé izgatottan kopogtatott be a két polccal lejjebb lakó szénsavmentes Ásványvízhez, és hadarva rákezdte a mondandóját:
|
A titkok rejtve vannak előttünk,
a kinyilatkoztatott dolgok láthatóak.
A nap, ahogy felkél a hegyek mögül,
S napnyugtával visszatér.
|
Te mindent látsz, amit más csupán csak néz -
egy harmatcseppben csillan a virágméz,
veled a fák susogó titka, s a nesz,
lencséd mögött új világot teremtesz.
Nem csak képeket készítesz - de csodát,
a napfény dallá szövi a fák ágát,
hol a csendnek már színe van és súlya,
egy kattintás, az örökké tanúja.
|
Van valaki, aki nemcsak lencséjén keresztül látja a világot, hanem szívén át is. Egy természetfotós, aki nem csupán a fényt és az árnyékot ragadja meg, hanem a pillanat lelkét. Munkái nem csupán képek - hanem dalok, suttogások, lélegző történetek a természetből.
|
k 04/15/25
Kovácsné Lívia
Szeretni és szeretve lenni,
a legszebb érzés így boldogságban élni.
A szeretet nem ismeri a határokat,
átível óceánokat, tengereket,
magas hegyeket és legyőz mindent
az önzetlen, feltétel nélküli szeretet.
Mit neki az Alpok vagy a Himalája,
nem számít az emberek közti távolsága.
A szeretet az életünk legszebb csodája,
|
A Golgota ormán szelíden állt,
a világ minden bűnéért csendesen kiállt.
Nem szólt, nem vádolt, csak tűrte némán
Isten Báránya, ahogy felviszik az áldozati létrán.
Véres verejték gyöngyözött homlokán, ahogy
a sötétség órája ránehezedett ott, a Golgotán.
De hű maradt az Atya akaratához,
Isten Báránya, a saját végső áldozatához.
|
Egy szép könyv illata, egy kinyitott ajtó,
lapjai közt álmodik száz elfeledett szó,
benne csodás képek, ragyogó fények,
megfagyott pillanatok egy lapra férnek.
Szépítik a sorokat, visszaadják az érzést,
az erdők színét, a csodás békét,
köszönet értük, a barátnak, a művésznek,
ki lencséjén keresztül ad hitet és értéket.
|