A határtalanságon túli létezés idővonalán új csillagképek születnek.

Ülj mellém és hallgasd a csendet. Ez a nyitja minden kikeletnek.

Táska a legvagányabb a kutyus lett, hiszen teljesült a legnagyobb álma.

Táska egy csodálatos kiskutya volt, hatalmas kerek szemekkel.

Most már hallgatok, az univerzum mesél helyettem, minden dimenzió itt van mellettem.

Miközben a segédprogramok dolgoztak a háttérben, addig ők befejezték a saját dimenziójukat is.

Míg az új kezdetettel voltak elfoglalva, addig olyan tudás birtokába kerültek, amin igencsak meglepődtek. Nem is gondolták, hogy ott minden egy nyitott könyvtár is egyben, ami olyan titkokat is őriz, amit még senki sem tudott sehol az univerzumban.

Minden megváltozott egyetlen döntéssel, onnantól kezdve már semmi nem volt a régi, senki számára.

Miközben Tünde és a manó gyakorolták a teremtés csínját-bínját, addig a többiek igyekeztek minél jobban elsajátítani azt, amit folyamatosan tanítottak nekik.

A határtalanságon és azon túl, végülis nem volt semmi és mégis minden. Bármerre is nézett Tünde és a manó, csupa kriksz-kraksznak tűnő vonalak rajzolódtak ki...

A katicabogárnak színváltós pöttyei voltak, míg a fehér kígyó képes volt mindig új ruhát ölteni, még ha ez külsőre nem is látszott, a sárkány pedig hatalmas szárnyaival képes volt betakarni minden világot.

Tünde és a manó sok időt töltött mágusok között. Ezalatt az idő alatt, míg ott voltak, nem beszélhettek arról barátaiknak, hogy mit is tanultak.

Miután hazatért mindenki, keresték Tündét, de még mindig nem volt otthon, és továbbra sem tudtak igazán kapcsolatot teremteni vele.

Tündét sokáig tényleg nem tudták utolérni sehogy sem barátai, de mindig gondoltak rá, és míg ők a Föld felszínén voltak, addig megismerték annak szívének gyermekeit is.

Tünde egy kis idő múlva újabb világba csöppent, ahol tizenkettő sötétruhás hatalmas mágus várt rá.

Tünde időközben felnőtt, kicsit hamarabb, mint a társai. De ezen senki nem lepődött meg. De azzal tisztában voltak, hogy egy ideig el kell válniuk

     Sok idő eltelt, míg az új ismereteket teljesen elsajátították, és tudták alkalmazni is.

Pár napig még fürdőztek a sikerükben, hisz megtanultak olvasni, és a kulccsal kinyitották újra azt a bűvös ajtót, ami egy újabb bolygóhoz vezette őket.