Sokáig nem értettem igazán sok mindent. Fiatal voltam, sokszor megkérdeztek. Ha válaszoltam, csak a fejüket csóválták. - nem jól látod! Szélsőséges nézeteket vallasz, sőt, reakciós vagy! Hiányzik belőled az Öntudat. Igen, igaz.

Vajon mit jelent nekem a Haza?
Olyan lehet, mint az édesanya.
Ki ölelő karját felém tárja,
Vánkosom éjjel is igazítja.

Több mint negyven éve kerültem Somogyból, Szabolcsba. Nagyon nehezen tudtam megszokni az itteni tájat, beszédet. Két hónap elteltével már annyira vágytam az én dunántúli falucskámba, hogy hangosan zokogtam a fürdőszobában.

Az én hazám, az ország, hol születtem egykoron,
A szülői házzal, hol bölcsőm ringatták velem.
Az én hazám, ahova tartozom, s hol él a nemzetem.
Ott, hol szűkebb hazámban altató dalt dúdoltak nekem;

Nézett az Úr így szólt! – Indulj, öltsd fel tested!
Majd ha tudod ki vagy, akkor kell felelned.
Kiméretett sorsod, lelkeknek honában,
él egy sorsüldözött nép Európában.

A Szlovák Magyar határ átkelése a nyolcvanas években már nem is volt olyan macerás. Igaz, hogy a vámostól függött, hogyan is fog lezajlani az ellenőrzés, de általában semmi gond nem akadt.

Valami csábít, valaki lökne:
„indulj, élj innen távol, csak itt ne!”
Valami kábít, valaki döfne:

Mit írjak? Keresem a szavakat. Erről beszélni nagyon nehéz.

(Kép forrása: internet)

Mit jelentesz nekem édes Hazám?
Nézem a térképen megfogyatkozott orcád!

Mit jelentesz nekem?
Édes hazám Magyarország!
Hegyet,folyót,dombot ,erdőt
Búzatáblát,fészket,hol madár költ
Alföldet, lengő délibábot,

Marcikám, ha majdan betűimet fejted,
s édesanyád nyelvét addig nem felejted,
nem emészti idő versem hordozóját –
fehér papíromon élnek még a strófák -,

Igaz történet, körítéssel.