szo 01/07/17
Lénárd József
A messzeségben felfedeztem, többet
kell találkozni, amíg még süt a nap.
Nem kell egyforma új ruhában járni.
Legyen öltözékünk mindig egyszerű,
csöndes, magunk szolgálója, szolga.
|
Hozott Isten,
tél barát!
Minden kincsem
fél kabát,
|
szo 01/07/17
somogybarcsirimek-.
Koronát adjátok másnak
pajzsra ti ne emeljetek,
csak akkor ha a pajzs tartók
szobrok lesznek s nem emberek.
|
Természeti csapások, földrengések, árvizek;
S lásd: van újra összetartozás és erősödő hitek;
Összedőlt templomok, iskolák és otthonok;
Mentett életek, gyermekek, csodák s romok…
|
Olyan ez a világ,
mintha nem lenne
benne más
csak gyűlölet,
|
p 01/06/17
Dáma Lovag Erdő...
/ Soós Jolcsinak Felvidékre/
Három királyok elindultak
A fényes csillag utat mutat
Ragyogó csillagot követve
Rátaláltak a szeretett kisdedre
|
cs 01/05/17
Dáma Lovag Erdő...
Mikor az égen fénylenek a csillagok
Megvilágítják ablakod!
Gondold azt boldog vagyok!
Boldog, mert enyém a fény
Mely szívedből világít felém!
|
cs 01/05/17
somogybarcsirimek-.
Nem adom oda soha álmaimat
nekem remény életemnek kövei,
ha teljesítésük nem jól sikerül
belőlem hullanak lelkem könnyei.
|
Gyere tél,
csapjunk össze!
Belefér
nekem – jössz-e?
|
Amikor a nyugalom
kezét megfogja a táj,
szellő cirógatja
a fákat
|
sze 01/04/17
Dáma Lovag Erdő...
Hajdanán csőrfös kis lány voltam
Édesanyám arra tanított engemet
Mostanában jók, s nem rosszak az emberek
Reggelente tejet vittem egy öreg néninek
Konyhájában a falvédő szövege lepett meg
„Vissza-mindent ,Erdélyt vissza!”
|
sze 01/04/17
Mezei István
Nem rejti jótékony lomb erdeim titkát,
a csapások, a szívek mélyére látok,
az igaz szavak elfogynak és oly ritkák,
eltévedtek az egykori jó barátok.
|
sze 01/04/17
somogybarcsirimek-.
Feltépted egy régi könyv
kopott – poros fedelét,
csak azért, hogy olvassam
életem egy régi regényét.
|
Tojásra leltem –
mosolyt sugárzó
kék ellipszoid.
Költő vagyok, hát
fészkembe tettem –
bár szerény, szolid.
|
k 01/03/17
Dáma Lovag Erdő...
Ó magyarság Te áldozati bárány!
Miért téged áldoznak fel
Az emberiség oltárán??
|
Az új esztendőre azt kívánom Néktek,
tenger virág nyíljon, amerre csak léptek.
Legyen szívetekben sok öröm, s ne bánat,
kacagás, s ne sírás töltse be a házat.
|
A tárgyak közül az ajándékok hosszú
sora, kapott, vagy adott mindenség,
felkerül a polcokra, s ott szunnyadozik.
|
A még hosszú téli éjszakák alatt
Tágul a csend, létem jégvirágai
Mint amnéziás gondolatok nyílnak,
A múlt a fejemben, mégis távoli.
|
h 01/02/17
Juhászné Bérces...
Van Zalában egy falucska,
úgy hívják Szentkozmadombja.
Zalatárnok a szomszédja,
s ősidőkbe vezet múltja.
|
Az egyik oldalon sötét a fény már.
Halkul a sercegés megolvad a viasz.
Sodort kanócból a gyenge láng még éget,
de elég a kóca, s nem lesz már vigasz.
|