Elvirágzott a Rhododendron virága
Fehér,lila szirma hullik az avarba
Isten veled szép virág örökre
Szomorúan hulltál le a földre
Lapulevél betakarta virágod

Figyeljetek csak a magyar géniuszra,
mert időnként tangenst borít a cosinusra,
s Eukleidész után két Bolyait meneszt –
más járható utat választ: nem azt és nem emezt

Az utolsó pohár vörösbort
az ördög itatja velem.
Az isten se tudja, hogy miért:

Pályázatra

Hazámat ringató drága 
magyar föld, Anyám!
Gyermeked lettem, 
lelkembe, rejtettem
mindent, ami te vagy,
a kincset érő szavakat--
ma még kiejthetem neved, Hazám!

Megkésett tavaszon, hideg májusokon,
Koravén nyarakon, vagy fonnyadó őszön
Is lüktet az élet, és halkan Himnuszom
Dúdolom, kedvem magamnak híven őrzöm.
Mert öröm tolakodik búra, keservre,

A kutya megérzi a rákot:
kiszagolja, mint a heroint.

Meglásd,
megöljük egymást!

Sokáig nem értettem igazán sok mindent. Fiatal voltam, sokszor megkérdeztek. Ha válaszoltam, csak a fejüket csóválták. - nem jól látod! Szélsőséges nézeteket vallasz, sőt, reakciós vagy! Hiányzik belőled az Öntudat. Igen, igaz.

Vajon mit jelent nekem a Haza?
Olyan lehet, mint az édesanya.
Ki ölelő karját felém tárja,
Vánkosom éjjel is igazítja.

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen a nagyurak a dédesi várban elhatározták, hogy hatalmas lakomát csapnak.

(Kép forrása: internet)

Több mint negyven éve kerültem Somogyból, Szabolcsba. Nagyon nehezen tudtam megszokni az itteni tájat, beszédet. Két hónap elteltével már annyira vágytam az én dunántúli falucskámba, hogy hangosan zokogtam a fürdőszobában.

Ha nem kell a dalom senkinek,
hát odaadom mindenkinek!

Ha távolról nézzük a Földet –
gömbölyű és rúgni való!
Hogy kitől származott az ötlet,
nem sejti azt rajta lakó.
Gigászi focimeccs készül: