sze 12/28/16
somogybarcsirimek-.
A leggorombább cudar időben,
tavast varázsolsz szívemben,
lucskos ködös borongós őszben,
vagy a hóval takart télben.
|
k 12/27/16
Dáma Lovag Erdő...
Áll a Kárász utca sarkán
Egy óriás fenyő
Díszbe öltözött
Hísz a Karácsony eljő
|
Karácsony tájékán nagy volt a sürgés, forgás a mennyországban. Az angyalkáknak az volt a dolga, hogy segítsenek a Jézuskának. Nekik kellett széthordani a sok-sok szépen feldíszített karácsonyfát, hogy a gyermekek megtalálják alatta az ajándékot.
(Kép forrása internet)
|
A Jó Isten adjon sok-sok erőt, egészséget, nagyon hosszú életet és sok_sok boldogságot. Isten éltessen névnapodon!

|
k 12/27/16
somogybarcsirimek-.
Megoszt engem az álom
sebzettek az éjszakák,
már nem várt vendég vagyok
mint a kinn felejtett ruhák.
|
- Na lányom, Mária! - szólalt meg hirtelen Anna egy családi ebéd közben.
- Azt pletykálják egész Názáretben, hogy tisztátalan vagy. Igaz ez?
|
"Anya ne sírj
letörlöm a könnyedet"
|
|
A nagy ellipszis alakú erdőben két sűrűsödési pont alakult ki az idők során, ezek egyikében lakott mézés-mázos krematóriumában a vaSSorrú bába, míg a másikban, jó messze a furcsa füstöt eregető kéményes borzalomtól lakott a betegeskedő Nagymama.
|
h 12/26/16
Dáma Lovag Erdő...
Decemberi éjszakában
Sötét égen ragyogjatok
Virrasztó csillagok
|
Boldog István napot kívánok szeretettel! Isten éltessen Benneteket még nagyon-nagyon sokáig!
|
Meddig döcög még velem a vonat,
És hány megálló van még hátra,
látok e majd új, kedves arcokat,
találok e még igaz, jó barátra?
|
Messzire mennék,
ki tudja merre.
|
1. A Föld azért forog saját tengelye körül, mert az a gáznemű anyag, amiből összeállt, már eredetében forgásban volt - a forgás megmaradt.
|
Mert minden úgy kezdődik el,
ahogy meg van írva
|
Sír a gyermek jászolban,
Szomorúan kesereg.
A világot siratja
Hol hiányzik a szeretet.
|
v 12/25/16
Dáma Lovag Erdő...
Betlehemi jászol fölött
Fényes csillag ragyog
Hírdeti fényességgel
A Megváltó megszületett!
|
v 12/25/16
somogybarcsirimek-.
|
Csöndes az éjjel, csöndes az álom,
Libben a holdfény éj-puha szárnyon.
Hópihe csillan, kész a varázslat,
Hó-puha bundát adva a tájnak.
|
Jancsi és Juliska bekopogott a mézeskalács házikó ajtaján. A vasorrú bába morgolódva nyitott ajtót - el nem tudta képzelni, ki zavarhatja itt a sűrű söté
|