/Háború után:1946.:Kitelepítések
Felvidékről magyarok panaszai/

Hiába mondod
A madárnak, ne énekeljen,
A vándornak, útra ne keljen,
A napnak, ne adjon meleget!
A szívednek, nem lesz több szeretet.

„Miatyánk Isten ki vagy a mennyekben!”
Imádkozom érted szeretett nemzetem.
Kell most az ima, kell az összefogás,
Száz éve szenvedünk, elveszítettük egymást.

Ó drága kikeleti napsugár,
Ragyogj, ragyogj végre már!
Várom már, erre száll,
Egy szép hangú, boldog madár.

Várom, mikor szólal meg a pacsirta,
Mikor száll az egekig a hangja?
Itt a tavasz, eljön hát,
Dalolja vígan szép dalát.

Ausztrália sűrű erdejében
Tűz pattan nagy felelőtlen
Zúg az erdő, fúj a szél
Tűzkakas útra kél

Menekül most ember, állat
Segítségért kiált a  világnak
Pusztító tűz nem kegyelmez
Fut a láng, félelmetes

Erdő rengeteg mélye lobog
Kis, s nagy állat szíve dobog
Pusztul itt minden, ami élő
Hiába jő segítség, aki mentő

Tüzes napkoronggal ébred a hajnal
/ Valentin napra/

(Elbeszélő költemény)

Van nekem egy kis unokám
Négy éves, s csörfös kis szája
Mesét mond, és verset szava
Artúr kutyával játszani akar

Édesapja megtiltotta
Nem játszhat a kutyával a nyáron
Mert a zöldben összeszedi a kullancsot, bolhát
„Hopp ott ugrik egy a ruhádon!”

Rózsaszín pillangó
Kedves kis lepke
Repül oda, repül ide
Boldog a lelke

/ Csurka István költő emlékére /
4.éve!
 

Az idő lejárt
A dal tova szállt
Nem szól többet
A szép hangú hegedűd már
Emlék csupán
A dal,a vers,a próza
Elhalkult a hegedű
Elszakadt a vonó húrja
Nincs,aki tovább húzza

Mint szomjas szarvas 
Hűs forrást keresve
Úgy vágyik a szívem a kikeletre
Mint éneklő pacsirta
Énekét, ha zengi
Itt a tavasz fenn hangon énekli

Mint a széncinege csicsergi
Nyitni kék, nyitni
Úgy vágyok a tavaszi ígéretre
Mint a rügy, ha ágon pattan
Úgy zakatol a szívem halkan
Ha utolsó reményért dobban

/Galyatető, Kékestető kirándulás 2002/

Farsang ideje eljött
Szól a zene ,áll a bál
Álarcok takarják az arcokat
A zenekar szívből muzsikál

Párizsban zokog az ősz
Hullnak a falevelek
Utca kövét pirosra festik a fegyverek
Könnyeket hullajt az ég
Nem mossa le azt soha
Áldozatok vére az égre kiált istenért
Lobban a gyertya értük ég

Mátyás király, Te igazságos!
Törd meg újra a jeget!
Szenvedett e föld népe eleget
Őrizd meg, védd meg nemzeted

Mátyás király, mi szentté avatunk!
Te voltál a mi szent királyunk!
Szent koronánkat visszaváltottad
Isten is velünk megmutattad

Engem szüleim úgy tanítottak
Válaszoljak, ha valamivel vádolnak
Ma van „Magyar Kultúra Napja”
Ezen a napon válaszom megadva :

/l823.Ol.22 /

Isten megáldotta a magyart
Mikor megszülettél
Mikor Kölcsey költőnk
Által útra keltél
Magyarok "Himnusza" a létnek
Benned zengenek múltak és keservek
Magyarok ajkán győzelmi ének

/200.éves születése napján/