Persze, Palit sem kellett félteni. Nagyon jól tudta, hogy itt már nem babra megy a játék. Gondolkodott, hogyan tudná lerázni a három koloncot, de úgy, hogy ő ne kerüljön bajba.

Mivel Vadász József nemzetőr főhadnagy a felső-tiszai hadtastel Tokajban tartózkodott, a kenyheci fiúk kicsit fellélegehettek.

Az öregasszony már hónapok óta magányosan éldegélt. Célja az életben nem igen akadt.
Az élet mozgalmasan telt el felette. Gondolataiban merülve, szótlanul ült a szobájában.

A visszavonuló magyar hadak inkább a pesti (vagy miskolci) út vonalán elterülő falvakon mentek keresztül.

Ági befejezte a nyolc általánost, a gimnázium előtt a nyári szünetben, elment a nagymamájához nyaralni. Boldog volt, hiszen abba a gimnáziumba vették fel, ahova anyukája is járt! A nagyszülők mindent megtettek, hogy egy szem unokájuk jól érezze magát.

Az egyszerű falusi paraszt ember soha nem kívánta a háborút. Az bizony szenvedéssel, rombolással, kegyetlenkedéssel, akár erőszakoskodással is járt.

     1945 május nyolcadika. Az egész Európában, sőt az egész világon megszólaltak a harangok. Egy szörnyű világégésnek a végét hirdették csengő, ünnepélyes, vidám hangjukkal.

Mészáros Lázár december 18 án vette át a Forró és Szikszó között összpontosított hadtestet, és Schlick újabb támadásának visszaverésére, meg persze, Kassa visszavételére készült. De ez nem ment egyik napról a másikra.

Eszmélésem óta örökké dolgozott. Állandóan főzött, mosott, vasalt, takarított. Kertet gondozott, állatokat nevelt - tyúkokat, a tojásért, majd a húsáért, - malacokat etetett, hízlalásra. Negyven kacsát, huszonkét libát tömött évente. 

A három honvédnek-vagy most már csak titokban honvédnek karácsonykor is akadt dolga elég. Ilyen nagy hadi mozgást ez a környék már régen nem tapasztalt.

      Amikor velem voltál, s kezedbe fogtad  kezem, szoríthattam, és boldog voltam akkor Veled. 

A három legénynek nem okozott gondot újra beilleszkedni a falu életébe.