Hol volt, hol nem volt, éltek egyszer a kedves Tündérek, akik nem tudtak repülni. Szárnyuk az ugyan volt, de nem tudták használni. Egész nap táncoltak, vidáman léteztek, éltek szárnyak nélkül is tartalmas életet.
– Minek nekünk a repülés – mondogatták mindig, – ha gyors lábainkon bárhová eljutunk?

Kányádi Sándor mondta, hogy a költemények korszaka lezárult.

Kavisánszki Péter

VAK LÁNY

(novella)

.ott ültünk egymás mellett, -kizárva a külvilágot- olyan közel, hogy egy kis mozdulat és megtörténik.
Néztem az arcát, homlokába hulló tincseit...
Az örökkévalóságig tudnám nézni, annyira szép, igen. Telhetetlen vagyok, mert ő azzá tesz.

Köszönettel: Mamynak és Erikának

Ma éjszaka nem tudtam aludni, s mert nem szeretek forgolódni az ágyban, kerestem egy filmet, míg újra nem jön álom a szememre, addig nézni fogom. Végig néztem, s közben arra gondoltam, ismerem a történetet. Rád gondoltam és Erikára.

Petőfi egyik leghangulatosabb, plebejus indulatú verséből ismerjük a „kurta kocsma” fogalmát, de nem mindenki tudja, hogy e szóval a törvényesen nem engedélyezett italmérő helyeket jelölték.

KÁNYÁDI SÁNDOR

AFFEKTÁLT ARS POETICA

Öngyilkosság? Nem. Baleset!

A költőnél veszélyesebb az álköltő, a rigmus poeticus vandalicus, aki azt hiszi, hogy az, miközben nem. Gyerekkora kezdetén a balszerencse szemfüles kakukként becsempészte őt a költőfészekbe. Kikelése után, vagy még előtte, büszkén és ellenvetést nem tűrően lát neki pályafutásának.

István kiállításokat épített nemcsak itthon, hanem külföldön is.