Nem messze a keskenyi szőlőktől, a Súri úton, egy aprócska forrásból egészséges, iható víz tört a felszínre. A helyet csak egyszerűen kiskútnak hívták. Ha demizsonunkból az otthonról hozott víz kifogyott, csak szólt apám: menjél le a kiskútra, s hozzál friss vizet, elfogy ma még a munka közben.
|
Igen finoman fogalmazok, ha azt mondom, furcsán telt az elmúlt év. Persze, tudom, ezzel nem csak én vagyok így. De mégis, érzem, végérvényesen megváltoztat ez az időszak. Nem tudom pontosan, hogy mi történik velem, de őszintén szólva ijesztő a jelenlegi felállás. Vívódom. Saját bensőmben dúl a háború és igazán nem tudom mikor lesz már vége. Pedig annyira szeretném…
|
Azt mondod: Tégy úgy, ahogyan szíved diktálja.
A szívem így szól: Mondd el neki. Mondd el neki, akkor is ha félsz, mert az ő szívét boldoggá tudod tenni.
|
Újra itt járok felmenőim földjén. A helyen, ami az elmúlt években rengeteg dolgot megváltoztatott bennem és ami olyan fontos lett számomra, amit soha nem gondoltam volna.
|
Itt vagyok! Nem hallasz? Nem látsz? Nem érzed, hogy folyamatosan csak rád gondolok?
|
A sufniban találtam egy nagyon jó és szép állapotban lévő fonott kosarat. Arra gondoltam ez a kosár egykor szakajtókosárként funkcionált.
|
Szapulló :
Fakád. Valaha a nagyon nehezen mosható vászonlepedőket, asztalterítőket, törülközőket, fahamus lúgban ebben az edényben legalább egy napot áztatták eleink, a mosás megkönnyítésére. Az így kiázott piszkot könnyebb volt eltávolítani egy
Sulykolófa
|
Pandémia itt: Bakonycsernye
Definíció: Pandémia az emberről-emberre terjedő - jelenleg influenzavírus okozta - világjárvány.
Mire kilábalok belőle, - ha megérem egyáltalán - jelentős mértékben veszítek önmagamból azáltal, hogy emberi kapcsolataim nagy részét már nem fogom tudni visszaállítani arra a szintre , mint volt korábban.
|
- Szia, mi újság?
- Szia, köszönöm, minden jól van velem. Mondd csak, nem lenne kedved folytatni a beszélgetést?
- De, persze, csak tudod az az igazság, hogy mostanában nem nagyon érek rá...
|
Este van. A hold kacéran tekint le a fák lombjára. Csend van. Csak a vén tölgy nyikorgó ágai verik fel a csendet.
|
Mint puha vattacsomó ölel át a csendem. Nem hatol át rajta semmi sem. Nem így van, mondanád, hisz a fizikai test lélegzik, teszi, amit kell, a hétköznapok rutinja visz tovább. Létezem.
|
Fura időjárásunk van az idén. Hol megfagyunk, hol szinte elpárolgunk a nagy melegben, máskor pedig bőrig ázunk.
|
Hűvös az éjszaka. A fagy szerelmes csókjaival hintette be a földet. Éppúgy, ahogy én becéztelek Kedves, még alig pár perce.
|
|
A hold halvány fényénél egy ember gyalogolt az úton. Hazafelé tartott, már csak két kilométer és meglátja a családját. Tíz éve, hogy katonaként a hazáját szolgálta, ezalatt az idő alatt csak kétszer volt otthon.
|
cs 04/02/20
Marika Lovász
Így gondolkodik az ember. Ha valami tiltva van, annál inkább szeretnénk ! Azt írja Editke: lenő a hajunkról a festék, s felsejlik benne az ősz szálak sokasága.
|
Hideg volt az este. Fáradt csend ült a fákra. Csak néha hallatszott egy-egy autó tülkölése.
|
V.
Ma borongós napra ébredtek. Az ég furcsa szürke színben borult föléjük. Nem volt semmi más különös e reggelen, minden úgy történt, mint más napokon.
|
Patricia egy konferencián ismerkedett meg Zsigmonddal. Mindketten nagyon vallásosak voltak, ezért minden tradíciót betartottak, minden módon megfeleltek a szülői elvárásnak, a vallási szigornak.
Két éves ismeretség, udvarlás, találkozások után házasodtak össze. Épp csak hazajöttek a nászútról, amikor hivatalos papírokat mentek elintézni, hogy minden rendben legyen.
|
Hallgatom a bank szakembert. Arról beszél, milyen összegben bocsájtott ki bankjegyeket a bank, s a bevonás után mennyit sikerült fixálni a zúzdában. Azt mondja a kibocsájtott X forint értékű bankjegyből Y forint értékű került vissza.
|